Április negyedikén

Ez volt egykor a sulykolt állami nemzeti ünnep;

Minden tankönyvünk erről áradozott.

Mert a dicső szovjet hadak egykor a háború végén

Szép Magyarországot felszabadították.

Bár a szülők erről otthon csak súgva beszéltek,

Mert ők másképpen élték meg valaha...

Kedveltük. Ez volt szünetünk első szép napja tavasszal;

Tudtuk, hogy minket tényleg felszabadít.

Rőt nyakkendőt öltöttünk egy nappal előtte;

Volt számháború vagy fáklyás felvonulás...

Rég feledésbe suhant el mára az egykori ünnep;

Más nótákat fúj, más lett már a világ.

Sok fiatal tán nem is hallott még sose róla;

Nétnek rám, ahogyan borjú az új kapura.