Üres ladik a Styx partján

Üres ladik a Styx partján,

Emlékezet sötét halmán.

 

Idők sara lepi be már,

Hallgatagon Hektórra vár.

 

Fent jácintok lila fríze,

Alant a Styx néma vize.

 

Üres ladik a Styx partján,

Rajta kiszáradt bojtorján.

 

Körülötte sötét moha,

Hektórnak még semmi nyoma.

 

Odaát csöndes fantomok

Csalódott hordája dohog.

 

Üres ladik a Styx partján;

Hektórra mindhiába vár.

 

Achilles Őt le nem verte,

Hiába volt elrendelve.

 

A sorsba nem nyugszik bele,

Bolyong tovább a szelleme,

 

Újjá-, meg újjászületve

Teszi a dolgát sietve.

 

Üres ladik a Styx partján;

Néma éjben Hektórra vár.

 

Egyedül gyönge a végzet.

Nem más, mint néma igézet,

 

Magában csupán tántorog,

Mint a részeg komprádorok.

 

Üres ladik a Styx partján;

Profán jóslatok sírhalmán.

 

Sötét nyárfához kikötve

Hektórt várja - mindörökre.