Őshonos vagyok

Őshonos vagyok. A Tisza menti fák 
lágy öléből megszületve, hittem, én
majd együtt rezeghetek a Földdel is.
 
Újszülött lélekkel, ittam még a fényt,
és nekem ragyogtak fönt a csillagok,
s bennem élhetett a nyári boglyacsend.
 
Ám azóta nem hiszek már semmiben,
sejtem, mily maró lehet az éjszaka,
s túl gyakran tapos belém a lét maga.