1 János 2. - visszhangok

Beküldte Toma - 2012, február 2 - 18:08

„Én, János, hű szolga az Úrban, én, az apostol,
írom - intelem is levelem: vétked ne legyen hát!”

Csobban a sorsom tó-tükrén, így süllyed a mélybe,
visszhang járkál, pattog agyam kérgén oda-vissza,
ízlelem én is a szót, mit mond, hogy vádol a vétkem,
sörkupa szikkad, alkohol éled s lelkemet issza.

„Van menedékünk: Jézus a megfeszitett szabadító.”

Bárányt látok az erdőn, szőre a tiszta fehér hó,
farkasom űzi a mélybe, béget a félsz, vele reszket,
vére folyik, nem menti a lelkét, fénye vakító.
Szép szeme éget, mondja a télnek: hozd a keresztet.

„Fényt hoz az Úr - választva a jót szét most a sötéttől.”

Múltam rettenet átka a vállamon űlve kacagja:
rusnya a tested, semmirekellő, húzz el a színről!
Nincs helyed ott ahol más szövi álmát, bűnös a fajtád!
Kell az ajándék... suttogom én, s fény árad az égből...

"És ha igaz vagy, nincs több kétség: tőle születtél.”

Lábam a szűk ösvénynek szélén kaptat előre,
testem a kínban gyötrött, mégis tart az igéret,
nem feledem intésed, Testvér, János apostol,
válaszom ennyi: a leckét még tanulom, köszönettel.

Hozzászólások

Weinberger

2012, február 2 - 22:45

Járta egy mondás a versírók körében, még a régi lúdtollas majd töltőtollad időkből: "A normál versek megírásához elég a tollat tartó kezed; ha hexametert írsz, szükség van a másikra is, amelynek az ujjain kiszámolod a verslábakat". Azt hiszem, ez a modern időkben sem hanyagolható el. (Mármost ilyen hidegben különösen oda kell figyelni, nehogy egyujjas kesztíűt húzzunk a "másik" kezünkre.)

Vagyis, bármennyire biztosak is vagyunk magunkban, a ritmusérzékünkben, mindig érdemes szépen utánaszámolni a verslábaknak, miközben hangosan kántáljuk a sort. Én legalábbis ezt teszem. Megtettem itt is, és négy sort találtam tovább javíthatónak: két "idézetest" és két továbbit. Ugyanakkor örömmel láttam, hogy a versszakok többsége rímes lett.

Toma

2012, február 3 - 00:04

Számoltam én, a mai ebédszunetben ennyi idom volt, az agyam félig a munkán járt.... Meg átnézem ujra, talán holnap, ha lesz idom. Köszönöm.


Toma

2012, február 3 - 00:32

Kettő megvan, a többi majd holnap ebédszunetre marad (már ha nem dolgozunk ebédszunetben is...)

Talán megvan a többi is... Na majd holnap délben... :)
Köszönöm!


Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)

2012, február 3 - 07:04

Toma Kedves, ez számolva, vagy számolatlanul is nagyon komoly, szép munka.

Toma

2012, február 3 - 11:50

Köszönöm, Kedves Ágota. Nemcsak a pénz jó számolva (mármint a mondás szerint...), hanem a versláb is!


M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2012, február 3 - 08:05

Gyönyörű.

Toma

2012, február 3 - 11:51

Kedves Sea, köszönöm, hogy olvastad.


Weinberger

2012, február 3 - 09:14

A kezdő kétsoros idézetben van egy figyelemre méltó érdekesség:

„Én, János, hű szolga az Úrban, én, az apostol,
írom - intelem is levelem: vétked ne legyen hát!”

Az általam kiemelt szó a szigorú szabály értelmében nem igazán illenék bele a hexameterbe, mert a második szótagja rövid. Ugyanakkor azonban egy gondolatjel követi, amely egyértelműen arra utal, hogy ott egy olyan új gondolat kezdődik, amely előtt kis szünetet tartunk, és ennek a szünetnek a hosszát joggal számíthatjuk hozzá az előző szótaghoz. A megoldás tehát emiatt mégis korrekt.

Toma

2012, február 3 - 09:48

Ross, azt hiszem egy rugóra jár ebben az agyunk. Mivel a vers nem sok idő alatt született, így nem tudtam, hogyan oldjam meg ezt a problémát, és végül arra gondoltam, hogy egy gondolatjel pontosan megfelelő lesz egy rövid szótag megtrükközésére... :)

Na, nem gondoltam, hogy valaki kiszúrja, de te megtetted! :) Gratulálok!


Mysty Kata képe

Mysty Kata

2012, február 3 - 16:37

 Szívre ható élmény volt! Gratulálok !

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Toma

2012, február 4 - 10:43

Köszönöm Kata, örülök hogy így erezted.


lnpeters képe

lnpeters

2012, február 4 - 11:59

Toma, ez meseszép! Szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Toma

2012, február 4 - 13:13

Köszönöm szépen, Lacikám.