A Pénz-gólem

Homokszemenként hullik le életünk,
Glóbusznyi Óra szűk nyaka szétreped,
Préselnek át otromba évek,
Talmi a lét ahogy a rés torzít.

Kvarcunk ropogva sercen az ég alatt,
Kohóban égünk, olvad az őserőnk,
Masszába gyúr az új kor súlya,
Válva egy új Üveg-gólem szörnnyé...

Átlátva rajtunk, mozgat a Nagy Varázs,
Leszünk a rabja, ész helyett Pénz beszél,
Egyként mozogva, sír az Én benn,
Meghasad értelem, él halottan.

Reményt hoz új év, fordul a Nagy Kerék,
Góleme pénznek szétreped, elhasad,
Dől romba, hull alá vesztébe,
Így fúl a Pénz Ura önmagába…

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 Így legyen! Nagyszerű  gondolati  a lírád :-  elismerésem !

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

lnpeters képe

Ezt még néhányszor el kell olvasnom, Toma. Van azonban egy olyan érzésem, hogy nincs befejezve...

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Teljesen igazad lehet. Még majd én is nekifutok, de most időm nem sok. Maga a Gólem volt bennem...


A Gólem legendája nem a pénzről szólt. Kérlek nézz utána!

Sajnos, olyan dolgokat csúsztatsz össze, amelyek alkalmasak téveszmék és bűnbakképzések kialakításához.

Vélhetően emiatt fogalmaztál meg értetlenséget " A pesti Gólem" versemmel kapcsolatban is.

nagyobb odafigyelést kérek, mert az írástudóknak felelősségük is van. ha komolyan veszed!

ha nem, akkor nevess e hsz.-emen.

Köszönöm, Joe. Hálás vagyok érte, türelmeddel sok időt megspóroltál nekem.

És még ihletet is kaptál ! :)


Nem fogalmaztam értetlenséget A pesti Gólem, versed kapcsán.

Tudom miről szól a gólem legendája. Joe nagyon szépen leírja mi a Gólem. Egy teremtett démonikus lény, aki nekünk dolgozik, de önűlló életre kel, elszakadva teremtőjétől. Pontosan, mint a pénz.

Így van, jobban figyelj, mit írsz le.

Nem szoktam nevetni a hsz-eden. Kicsit csodálkozni szoknam, bevallom...


Igen furcsa egy vers ez. Teljesen szabálytalannak tűnik, mégis rejtett szabályosságok vannak benne.
Nincsenek rímek. Vannak furcsa ütemek, időmérték kezdemények, amelyek egy-két helyen majdnem szabályosak, de többségük valahogy mégis hamiskásan elcsúszik. 11-11-9-10 a sorok hossza (kivéve az első vsz. utolsó sorát, ott 11)
A szöveg maga is egyfajta töredezettséget tükröz. A szavak karcosak, nagy odafigyelést igényel az egész vers, ha az ember szavalni próbálja.
A tartalma pedig egy kicsit a Dániel könyvében szereplő Nabukadneccár álmára emlékeztet, a vas és cseréplábakon álló szoborra, amely összeomlott.

Köszönöm Miki ez az alkhaioszi strofaszerkezet, csak azért használtam hogy a kifejezetten karcosra tervezett sorok egy ősi démonikus lény születését és pusztulását jegyezzék. Valóban lehetséges az analógia - köszönöm Neked - Dániel könyvével, nem volt szándékomban erre utalni, inkább a görög-római időkben nyúlni vissza... Ma olvastam egy ilyen kifejezést a mai pénzügyi helyzetben, és hogy bedől-e az európai pénz...

Lacinak igaza van, hogy még egy olyan strofat akartam írni, amiben az is kifejeződik, hogy talán nem temet maga alá minket.

Karcos impresszio volt, ez annyira találó, és annyira így is készült, kifejezetten nehezen olvasható versnek. Remek elemző vagy Miki.


Köszönöm Miki, elcsúszott egy szotagot az első versszak utolsó sora, javítottam.