A szeretetről

Önmagában nincs szeretet,
rajtunk, embereken múlik,
ez az érzés helyet kap-e
ott, ahol a lelkünk nyílik.

Rejtőzik szívdobbanásban,
hosszú múltú barátságban,
új, szerelmes ölelésben,
régen kötött szövetségben,

gyermekarc simításában,
családi odaadásban,
alkalmi ismeretségben,
békesség megőrzésében.

Otthon - szoros együttlétben,
utcán - minden átkelésben,
idős kezét kézben tartva,
átjusson a jó oldalra...

Csillogó kép - nem szeretet,
ha nem látják fénylő szemek.
Csábos dallam - nem szeretet,
ha nem hallják értő fülek.

Miért lettél a barátom?
Bíztam benne: megtalálom
benned a szeretet magját,
mely teremtett piros rózsát,

s új szavakkal gazdagított,
új érzelmeket virágzott.
Néhány napig tart karácsony.
Hittel valld, hogy elindítson

a szeretet fényeivel,
szíved-lelked örömével
egy új útra, hol nem jártál,
vagy ha mindig ott futottál:
örülnék,ha mindig várnál,
nem csupán karácsony napján!