Add hát nekem!

Világom oly sivár ma nélküled,
akár a február, oly fénytelen.
Mézédes szőlő híján nincs szüret,
csodát nektárod tenne énvelem.
 
Elandalít szavad, de csókod add,
a bársonyos-puhát, a selymeset,
ne tétovázz tovább, a perc szalad,
sirathatod, mi egyszer elveszett!
 
Ne várj csodát, a nagyvilág ledér,
sekély a vágy, ha csak futókaland!
Szerelmem, ó, ezerszer többet ér!
 
Egy angyal őriz engem itt, alant,
a szárnyatolla tárva – két tenyér;
s a szája rám nevet, ha peng a lant.
 

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Csodás szonett, boldog lehet akinek írtad.

Erzsike

hubart képe

Kedves Erzsike, remélem, hogy boldog. :) Köszönöm szépen a véleményedet!  :) 

Csilla képe

Ó, ez gyönyörű! Gratulálok hozzá sok szeretettel! :)

 

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Csilla  :)

hzsike képe

Gyönyörű szonett! :)  Remek ritmus, megérintő, szép, tartalom.

Szeretettel gratulálok!

hubart képe

Kedves Zsike, köszönöm szépen! :) 

Haász Irén képe

Remek szonett. Nagyon szép!

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Irénke! :)

 

 

Mysty Kata képe

Zseniális érzelmi mélység , ami intellektuális magasságba emelt! Gratulálok szeretettel

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"