Aki az Istent elhagyja

Aki az Istent elhagyja,

Profán szellemnek lesz rabja,

Doktrína-csapdára akad,

Azon - mint a légy - fennakad,

S profán hitek harcosaként

Fecsérli el az életét.

Aki az Istent elhagyja,

Önmagát olcsón eladja.

Tragikus végzetbe réved,

"Felvilágosulva" téved,

S a beszűkült távlatokat

Látva önmagába szakad.

Aki az Istent elhagyja,

Meztelenül lép a fagyba.

Céltalan világba vetve,

Mint jégtáblán jegesmedve,

Sivár elrendelést talál,

S nincs egyebe, mint a halál.