Áldott év végi béke
Ködtakaró fedi már a szemérmes téli világot;
Leltárt tart az Idő, most jön az év vége.
——-
Búsul a kurta decemberi nappal a vég közeledtén;
Elmegy az esztendő sírva a többi után.
——
Békét hoztak a földre az ünnep napjai újra;
Szép és fürge az est – együtt még a család.
——
Rosszat hozhat az új esztendő – suttog a felhő;
Pár nap békesség jól jön az év végén.
—–
Csendes a tétova, szürke, ködös kisvárosi este;
Úgy jön az éjszaka is, mint vén látogató.
—-
Szent nyugalom-takaró terül erre a szürke világra;
Áldott békeidő ringat, mint a mesék.
—–
Béke van, és bízzunk, hogy nem ez lesz az utolsó;
Szent nyugodalmat hagy, szépen zárul az év.
—–
Bármilyen esztendőket hozzon utána az élet;
Itt van még a jelen, itt van a szent nyugalom.
—–
Úgy hírlik tán, hogy januártól is lehet élet;
Sok jót nem várok, úgyis jön szaporán.
—–
Szent nyugalom szép bolyhos leple borítja a földet;
Hálásan köszönöm, hogy még szép a világ.
—-
Úgysem adom soha fel, mert helytállás csak az élet;
Hogyha özönlik a rossz, küzdünk, mit tehetünk…
—-
Száll az Idő, tutajunk sodródik előre az árral;
Áldott, szent kikötő, nem feledünk sohasem.
Hozzászólások
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2011, december 29 - 05:49
Permalink
Szépek, bölcsek.
Szépek, bölcsek.
lnpeters
2011, december 31 - 00:51
Permalink
Köszönöm, Gota!
Köszönöm, Gota!
Pete László Miklós (L. N. Peters)