Anikó

Sok éve egymás álmaiban lakva,

A gondban, bajban egymást támogatva,

Évek boldog súlyától eltörődve,

Hol örvendezve, hol meg zsörtölődve,

Kis Asszonykám vár, s ha megérkezem,

Szemében látom, hogy még: létezem…

—–

A tengerár rám ront, vagy elkerül,

Az élet harsog, bőg, vagy hegedül,

Anikó létezik csak

Egyedül.

—-

Ahogy megszólít,

Ahogy rám tekint;

A sírból is visszajönnék

Megint…

Ahogy fogad,

Ahogy elébem

Lépdel;

Mindig szerelmi vallomással

Ér fel.

——

Enyém a legszebb

Öröklét-vagyon;

Hamis szeretet sem üthet agyon;

Szülessen

Tűzben,

Vagy örök fagyon;

Anikó számít csak,

De Ő

Nagyon.

 

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Szép és kedves vallomás.

Ha van akiben bízhatunk, akiről tudjuk, hogy számíthatunk rá, és szeretünk, akkor az élet dolgait és nehézségeit könnyebben legyűrjük, megoldjuk.A legfontosabb.

Gyönyörű :)

lnpeters képe

Köszönöm! Szerencsés vagyok, mert van Anikóm...

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Mysty Kata képe

   Gyönyörű vallomás , és a "legdrágább ajándék"

   feleségednek, mert értéke felbecsülhetetlen...

   Köszönöm, hogy olvashattam.

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagyon szep , gratula

 

G. Tumpeck

lnpeters képe

Köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csodálatos ajándék, és kegyelem ez mindkettőtöknek.

lnpeters képe

Bizony az  köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)