Csak mi jár
Beküldte JohannAlexander - 2020, május 10 - 16:39
Csak mi jár
Ne adj nekem mást, csak annyit ami járhat.
Hamis, hazug szóra előtör a bánat.
Koncerten is néha disszonáns a dallam,
észre ha nem veszed, akkor bizony baj van.
Poétának sokszor könny fakad szeméből,
kard lesz a tollából, fegyver elméjéből.
Vigaszt talál ott is, hol mások nem lelnek,
s rámutat azokra, kik csalárdok lettek.
Költő, az virággá fest át száraz kórót,
beszédessé teszi azt, ki nem lel jó szót.
Szeretetté képes tenni gyűlöletet,
oda is eljuthat, hová más nem mehet.
Ha megbántják lelkét, megszakadhat szíve,
tőrt forgatnak benne, ha nem kérdik: Sírt e?
Hogyha letaszítják Költészet Hegyéről,
fájdalmas rigmusok születnek kezéből.
Igazgyöngy könnyeit, tréfákkal takarja,
bánatát, hogy lássák, azt ő nem hagyhatja.
Majd tán' írják róla: Élt egy költő régen.
Megpihenhet lelke, odafent az égben.
2020.05.09.
(kép: Stelláriumból kockázva)
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
 Fénykép0449.jpg | 442.51 KB |
