Csodálatos világ

 
Hiába vonz a szfinx, a táj, a Nílus,
ne tartson sakkban ott a randa vírus;
nehéz a lég, ha gyilkos pára rója,
prédára vár a gyíkok fáraója.
 
A parton beste szúnyoghorda cirkál.
Amerre ember-rakta gúlaszírt áll,
s legenda éled ősidőktől fogva,
fejét világunk dugja rőt homokba.
 
Akár a sült galambra, szája tátva
s pohárnyi tiszta víz a jóbarát ma.
A vágyain határt az ember ott von,
ahol nyugodt az álma: legjobb otthon!
 
*
Ha Indiába vinne kóbor álmod,
ne hidd, hogy ott a békét megtalálod!
A nagy tömeg talán el is sodorna,
mert közlekedni, ó, de kínos torna!
 
Hiába vár a Tadzs Mahal, s a Gangesz,
turistaléted drága, talmi rang ez!
Eltévelyedni hív ezernyi dogma,
botolva szent tehénbe, koldusokba.
 
Bazári csillogást rikít a kelme,
s e színes forgatagba vész az elme.
A vágyain határt az ember ott von,
ahol nyugodt az álma: legjobb otthon!
 
*
Bohém kalandra vágysz? Kitárul Párizs:
Mont Martre, a Place Pigalle – csalódni máris –
szeánszra invitál a Szajna partja,
az ős litániát ma szajha tartja.
 
Torony iránt haladsz, ha vár az Eiffel,
megmászni tervezed? Korábban kelj fel!
Lapos lesz ám zsebed, s a buksza gyomra,
csak egy bagettre vágysz – mesés vagyonra.
 
Előtted új varázslatok teremnek,
de fáradsz, s éhezel: mindent a szemnek!
A vágyain határt az ember ott von,
ahol nyugodt az álma: legjobb otthon!
 
*
Az Andok messzi, irdatlan hegyének
oly hódolattal zeng a hálaének,
amit, ha boldog emberelme tárol,
regél a régi mítoszok szaváról.
 
Ha egyszer arra vinne tán a lábad,
kerekre nyisd szemed, s ha könnybe lábad,
előítéleted se téve félre,
gondolj a sok kiömlő inkavérre!
 
Nevét e kőbe írta rég a tette
hitének szent falába építette.
A vágyain határt az ember ott von,
ahol nyugodt az álma: legjobb otthon!
 
*
Tekints a büszke felhőkarcolóra,
a boldog város ez, s a boldog óra,
a virtus vérkörében Ford barangol,
és raccsolásra ferdített az angol.
 
A lét zihál, zubogva fő a pokla,
ne várj szelíd, nyugalmasabb napokra!
Nehéz ügyesnek lenni, jónak, szépnek,
s ha nem vagy szemfüles, nyakadra lépnek.
 
De csőre töltve véded éji álmod,
s a Mc Donald's-ba ülsz, ha kell zabálnod…
A vágyain határt az ember ott von,
ahol nyugodtan élni: legjobb otthon!
 
*
Öreg, poros falum, te, Miskafalva,
ki tönkretett, csak erre volt hatalma!
Száz hosszú éve elnyomott a Részek,
a senki földje lett az ékes fészek!
 
Virágaink a vad taposta sárba,
kezekre vár az elhagyott, az árva.
Mocsár az Ér, akár egy bűzös holtág
zsiványtanyán, mióta elrabolták.
 
Sivár homokba tüske nő, s a dudva,
a népe szolgaságba messze fut ma.
A vágyain határt az ember ott von,
ahol megél. Pedig csak itt van otthon!
 

Hozzászólások

lnpeters képe

Nagyon szép. Helyenként Babitsot idézi, pedig teljesen Te vagy. A csattanó viszont kiemelkedően jó!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Laci! 

 

Csilla képe

Ez nagyon szép és nagyszerű, kedves Feri! Elolvastam jó párszor. Az ismétlődő sorok és a zárás telitalálat. Ötletes a Miskafalva Mihályfalva helyett :) Az Andoknál azért nagyot dobbant a szívem... :) Szeretettel gratulálok! 

 

hubart képe

Örölök, hogy tetszett, kedves Csilla. Köszönöm szépen a gratulációt! :) 

Haász Irén képe

Csak gratulálni tudok! Megszokottan míves. 

Pigalle, Eiffel.

hubart képe

Köszönöm szépen, Irénkém! Az észrevételt külön is! :) 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Remek vers lett, köszönöm az élményt.

Erzsike

hubart képe

Én köszönöm, hogy olvastad, kedves Erzsike!