Elmondom neked... magamnak

Zajt hozok a temető csöndjébe,
"Szerettelek... míg élek szeretlek."
sóhajtott szavak mélyről erednek.
Szívemből fel, a végtelenségbe.

Elmondom újra neked... magamnak,
"Szerettelek... míg élek, szeretlek."
itt vagy, anyám, magamban kereslek,
emlékekben... csak ezek maradtak.

Itt tartalak vagy égig emellek,
érezlek a létem ütemében.
Lüktetésem temető csöndjében.
"Szerettelek... míg élek, szeretlek."