Felhőtánc

Beküldte rildi - 2011, november 7 - 20:03

Lila fátylamban megnyugszik a nap,
s mikor sziklára ejtem könnyeim,
elviszi hírét a Szinva-patak,
s beissza a föld az emlékeim.
 
Széllel cikázom minden hajnalon,
gondterhes gúnyám vihar tépi szét;
magam harmatként rátok hullatom -
sóhajom nyomán zöldül ki a rét.
 
Boldogan fürdök meg benned, tavam,
csobbanásod az egekig felér,
tiszta tükrödben láthatom magam -
jeged fényes lesz majd és hófehér.
 
Kedves erdőm, ki érinteni vélsz,
terád is essen kéklő zuhatag;
széltépte ruhád eldobni se félsz,
hó alatt vársz új tavaszt álmatag.
 
Hűs cseppjeimben bennetek vagyok:
s újfent leszek zöld, sarjadó remény,
szerelmetekből friss erőt kapok:
érzem, engem is eláraszt a fény.
 
Egymástól távol, ám egyek vagyunk, 
s mi tudjuk, hogy a körforgás örök:
születünk majd és újra meghalunk,
így tágulnak a szeretetkörök.

CsatolmányMéret
Kép ikon 291941_241599859216383_100000991134161_704716_8282323_n.jpg80.08 KB

Hozzászólások

Sea (nem ellenőrzött)

2011, november 7 - 20:28

Gyünyörűek a Te tavaid Ildikó...Kedvenc már most.Élnek a képeid...gratulálok.

Sea (nem ellenőrzött)

2011, november 7 - 20:39

Igen, de én a lelked tavaira gondoltam, hiszen ez a tó te magad vagy.Szépséges vers.

lnpeters képe

lnpeters

2011, november 7 - 20:44

Most már nem az első versedet olvasom, Ildi. Azt hiszem, ez a fajta nagyon sejtelmes, finom és mégis kozmikus erejű létösszegzés a Te költészeted egyik legfőbb jellemzője. Idő, táj, lélek, szellem és egyéniség lágy, örökmozgó harmóniája a mikro-és makrokozmoszt egyszerre megjelenítő végtelenben - ahogy csak Rimanóczy Ildikó tudja.

Gratulálok a vershez.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Toma

2011, november 7 - 20:57

Szeretem a lelekbe szőtt tajfesto liradat. De: elfogultságot kell bejelentenem Es nem elemzek, a szinva patak miatt. Gyerekkorom amellett telt... Szip-szip... Szipogok. :)


Toma

2011, november 7 - 21:56

Köszi a zsepit :) a Hámori tavon horgasztam először. A vízesés gyönyörű (József Attila : Oda című verse arról szól).
Meg kell nezned. A palotaszallo gyönyörű.
A Szinvat meg gyerekkorunkba önszorgalomból sokszor kitakaritottuk a zuhogoknal (12-13 évesen)...
Azt hiszem írnom kell verset erről, megihlettel.


Toma

2011, november 7 - 22:59

Hat nem igaz, kinzol... Kisvasút... Kisvasutazas az első szerelemmel :)


Justice

2011, november 7 - 21:31

Szép, kerek, egész. Kifejezetten élmény volt olvasni. Sodor a ritmus és lágyan simogatnak a szavak. Talán egyszer sem akdtam meg, annyira folyamatos a gondolatmenet, ahogy végigvezetsz a körforgásban. Gratulálok.

Cseri János

Weinberger

2011, november 7 - 23:15

A trilógiád két előző darabjával mércét szabtál, és szerintem ahhoz, hogy a megkoronázó darab is elérje azt a szintet, érdemes beletenni a kívánkozó apró javításokat.

Egy sorod hallhatóan hosszabbá sikeredett a többinél: "hópaplan alatt vársz tavaszt álmatag" - ezen biztosan lehet segíteni. Viszont, különösen a másik két darabot etalonnak véve, szerintem elég sok lett a rag- vagy ahhoz hasonló rím: a hat versszak közül négyben is van egy-egy.

Lehet, hogy mindezt elfödi a valóban felemelő tartalom - én viszont a forma felügyeletét vállaltam.

Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)

2011, november 8 - 04:36

Méltó darabja a trilógiának.

Kecses, finom,  szép.