Közembertelen

Énvelem soha nem történik semmi. 
Mondhatnám, örvendezni nincs okom, 
sőt panaszkodhatnék, ha számbavenni 
kezdeném el egész mai napom.
 
A sarkvidéki ciklon hozott fagyot 
reggelre; de szobám meleg ám! 
És elgyönyörködtem az ablak fagyott 
jégvirágán, míg szürcsöltem teám.
 
A jó ebédért bezsebeltem párom 
elismerő, lelkes dicséretét – 
ez is megszokott, igaz, sosem bánom, 
de ez sem újdonság már, régesrég…
 
Míg porszívóztam, végre észrevettem, 
virágzik karácsonyi kaktuszom! 
Úgy szórta virágait önfeledten, 
hogy örültem, mint…pók a bambuszon!
 
Node aztán…! Az autó jól beintett, 
nem kegyeskedett indulni sehogy! 
Úgyhogy vennem kellett egy hosszú sprintet 
az akkushoz, míg lábam összerogy.
 
Éjsötétség van már úgy hat fele. 
A kulcslyuknál, ha kapunkat nyitnám, 
elkél a zseblámpa…mi a fene? 
az izzó kiég, ebünk meg kint áll…!
 
Így evezek napjaim medrében, 
ha nincs rá mód, hogy közember legyek. 
Még öt-hat levél jött, azt megnézem, 
és elcsüggedve hóhányni megyek!
 

Hozzászólások

vati képe

Nagyon tetszik, nagyon jó helyzetjelentés...

Varga Tibor

Csilla képe

Panaszkodni igazán nincs okod! Meleg a szobád, van párod és még étel és dicséret is jut! :) Remek vers. :-)

 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Irénke!

Remek vers, helyzetjelentés...

Erzsike

hubart képe

Kedves életkép! Gondjai mindenkinek vannak, de addig jó, amíg az apró örömeiket értékelni tudjuk.