Karácsonyt várván

     

  Mysty Kata
Karácsonyt várván
 
Vidám természettel áldott meg az ég,
de ha ünnep közeleg, rám tör a félsz.
Ahogy az idő lohol egyre tovább,
megbékél szívem, nem morgok tovább.
Szatyromat lógatom, mint orromat lazán ,
és indulok kószálni: kuszán, sután...
Vágyak nyomában, december havában
adventi fény terel. Mindenre megfelel.
A hideg apró harmatcseppeket szór.
S az éber figyelem homállyal telt fiolát
néz, - mint csüng dércsípte ágon.
Szürkülő örvény szabdalja a látóhatár
ködös síkját. Összehúzom
kabátomon a tegnapok
feszülő láncát. Ablakot nyitok
magamon karácsonyt várván.

 

 

 

 

 

                       

     BOLDOG KARÁCSONYT!

       http://www.youtube.com/watch?v=6Xw1sblnwfg&feature=related

Hozzászólások

Én azt gondolom, a Te ablakod mindig nyitva van :).Tördelheted így, vagy úgy, nagyon tetszik. Az imént is olvastam :)

Mysty Kata képe

 Aranyos vagy! Most jobban kitárom!Köszönöm!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

M. Karácsonyi Bea képe

Szépet írtál.

Mysty Kata képe

 Ez meg az én igyekezetem....

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Szép Karácsony várás.

Neked is Békés, Áldott Ünnepet!

Mysty Kata képe

Köszönöm szépen Ágota!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Ez tetszett hangulatilag, Kata... A cím, ez a várván... ez benne olyan erőszakolt. Éredekes párhuzamok, lógatom szatyrom - orrom...

Amit nem értettem hogy hogyan nyitsz ablakot magadon miközben a láncokat összehúzod magadon...


Mysty Kata képe

 Toma Kedves! A metonímiákat ismered , jentésátvitel egyik fogalomról egy másikra...Nem viselhetem , vonszolhatom a nehézségeimet az ünnep elé! Belülről kell  "befogadókká válnunk!"

 Archaizmusok és a szavaink régies alakjának használata megengedett, sőt úgy gondolom nem rossz!

 Köszönöm az őszinte megjegyzéseidet!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"