Mától hatvanéves vagyok

Mától hatvanéves vagyok;
A kor elől nem futhatok.

Szemembe röhög a korom,
Felfogni nemigen tudom.

A szél zúgja szakadatlan:
Hatvan,
Hatvan,
Hatvan,
Hatvan...

Mától hatvanéves vagyok;
A vén Idő rajtam vihog.

Múlt kölyökkorom idején
Nagyon is vénnek láttam én

Mind a hatvanéveseket...
A fenébe!
Az is lehet,

Hogy a mai fiatalok,
Mert én hatvanéves vagyok,

Most engem vénnek találnak,
S holmi apókának látnak?

Mától hatvanéves vagyok;
Ez nem érdem,
Csak állapot.

Jobb, ha békével viselem,
Velem marad a Szerelem,

Korán kelek,
Későn fekszem;
Egyszer majd meg is öregszem.

Tervek,
Versek,
Irományok;
Hatvanéves a gazdátok.