Még Atlantisz is azt sírja...

Még Atlantisz is azt sírja:
Hogy a sorsunk nincs megírva.

Ikertestvéreit gyártja
Idő-síkok milliárdja.

Az Akarat nem eladó,
Tán még a Múlt sem állandó.

Még Atlantisz is azt sírja:
A végzet az Élet sírja,

De az állandó túlerő
Csupán akkor lehet nyerő,

Ha a részünket elhagyjuk,
S neki ajándékba adjuk.

Még Atlantisz is azt sírja:
Felelősség a Sors írja.

Az Akaratnak szót fogad
A lelketlen világ-anyag.

Dollár-profit égre kelne;
De - bennünk Isten kegyelme.

A Jövőt Isten sem írja...
Még Atlantisz is azt sírja...

 

Hozzászólások

hubart képe

Mély filozofikus tartalom van itt is, mint megannyi versedben. Sajnos, kevesen figyelnek manapság az ilyen gondolatokra!

Csilla képe

Itt nincs egy felesleges gondolat, sor, de még szó sem, ezt az erőt, lendületet szeretem leginkább a verseidben, és azt a mélységet, amire azt hiszem, hogy Feri is gondolt.