Mammon Rubiconja

A pénz istene döntött; félholt lelkeken épült,
Jajkiáltások hídján átlépte Rubiconját.
Kötözve titeket magához, bankár kutyákkal,
Fogaik élesre reszelve, űzi a falkát.

Mammon nézi magát vértől maszatos tükörben,
Ruhája csillog, flittere érmék, koronás fők,
Pezsdülő vérben hajtja magát életek árján,
A világ tapsol, hajlongva élteti még őt.

Terve, ha látod, nem más; kezedet megköti szép
Mézes illatú gyolccsal, szekerén láncos kampó,
Ami készült drágakövekből, gyötrelem-ékszer,
De kínban és kéjben lefejez; szemfedőd bankó.

Rubicon árja szakítja szabadoknak gátját,
Húzza magával szolgai sorban vérző horda,
Egy az esély; nem szolgálni két úrnak ugyanúgy,
Van menedék; Megváltó szava hív a szabadba...