Megtört csend

Megtört csend

 

A vágy egy mozdulattal letépte  blúzodat

mely tétova markomban árván hevert

halvány sikolyod meztelenségbe fojtva

rózsaszín álmokból mérget kevert.

A kósza félhomályban lebegõ érzelem

az örvénylõ indulatok sáros mezején

A holdsárga arcon a márvány mosoly

s nem volt ott senki csak Te meg én.

Csak szótlanul ültél, hallgattál csendben

vártad, hogy mozdulok, szólok talán

a sejtelmes félhomály némán kacsintva

árnyékot rajzolt a ház falán.

A megtört csendben a sikolyod hallom

mozdulni sajnos már nincs erõm

a pillanat varázsa gyorsan elszállt

és így lettél te a lelki szeretõm.

 

Szavalat

Hozzászólások

Nagyon- nagyon tetszik...

Koszonom szepen Sea  Orulok , hogy tetszett.

G. Tumpeck

Azért ide írom, hogy elvarázsolt a versed.Kedvenc.

Megtiszteltel ,koszonom szepen

G. Tumpeck

Mivel a szerepkörök lassan kialakuló megosztása szerint én vagyok a "rossz zsaru", íme, két javító célzatú megjegyzés:

- nincs egyeztetve a "rongyaid, mely" kapcsolat;
- mivel a kilencedik és tizedik sorban három vessző is található (helyesen), nem igazán indokolt, hogy a többi írásjel rejtve maradt.

A szenvedélyes, visszafogottan erotikus verskezdet indokolja a jelzők fokozott használatát, sőt, jobban előkészíti a csattanót.

Koszonom szepen a tanacsokat , Javitom .

G. Tumpeck

Úgy látom, hogy a javított verzióban is benne maradt a "rongyaid, mely" szókapcsolat. Nem tudom, más hogy van vele, én itt azonnal kizökkenek, nem látok rá indokot.

Nem bogar az es igazad is lehet ill. van is , de szerintem ebben az esetben talan a szavalhatosag rovasara menne , torne a dallamot .

 

Orulok hogy tetszett .

G. Tumpeck

Megtört csend


A vágy egy mozdulattal letépte blúzodat,
mely tétova markomban árván hevert,
halvány sikolyod meztelenségbe fojtva,
rózsaszín álmokból mérget kevert.

A kósza félhomályban lebegő érzelem
az örvénylő indulatok sáros mezején,
a holdsárga arcon a márvány mosoly,
s nem volt ott senki csak te, meg én.

Csak szótlanul ültél, hallgattál csendben,
vártad, hogy mozdulok, szólok talán.
A sejtelmes félhomály némán kacsintva
árnyékot rajzolt a ház falán.

A megtört csendben a sikolyod hallom,
mozdulni sajnos már nincs erőm,
a pillanat varázsa gyorsan elszállt,
és így lettel te a lelki szeretőm.

G. Tumpeck

Szeretem vers!

Melengetem.

Orulok neki, koszonom

G. Tumpeck

Gyuri, gratulálok, eddigi legjobb versed itt nálunk!


Koszonom szepen

G. Tumpeck

De szép. Varázsa bizton tovább megmarad, mint ama pillanaté.

Gratulálok.

Cseri János

Koszonom szepen

G. Tumpeck

De jó ez a reggel, csak remek verset olvasok :)!