Eltelik az újabb nyár is,
Mégse leszek liberális.
———
Nem globális,
Csak lokális
Régimódi populáris
Körmölgeti e sorokat,
Aki nem ad nagyon sokat
Multi fogpaszta-beszédre,
Se beteg ork hőzöngésre,
Hogy magyar az Isten fia;
Ez is, az is
Csak mánia.
———
Szent szó a demokrácia,
De ez másféle krácia,
Ami itt nálunk települ,
És leginkább csak celebül
Tud beszélni.
———-
Valaha a liberális
Őserdőben utat vágott,
S vállán vitte a világot.
——-
Ma már csupán notórius
Piacöltöny-korifeus,
Ura a globális tőke,
S azt hiszi, a világ szőke.
——-
Fukuyama
Szófolyama
(Talán még maga se hitte)
Nem olyan rég azt hirdette,
Demokratikus Kánaán
Kopog a jelen ajtaján,
Üdv adatik a világnak,
Vége a históriának;
Az Idő tovább nem erjed,
Minden földeken elterjed
Az egyedül üdvözítő
Szépséges piacgazdaság,
És a sejkek meg a pasák
Mind öltönyben vigyorognak,
Népeik nem nyomorognak;
Egyetemes öltöny-öröm
Üzletel minden délkörön,
Minden szempár hálát ragyog,
Mindenki angolul gagyog,
S mind táblára fehér kréta,
Jön a nyakkendős próféta
És a hálás nagyvilágot
Elönti a vágyva vágyott
Egyetemes multikulti,
S minden más a múltba hull ki…
———-
A világ egységes asztag,
De egységes piacgazdag
Nem lesz sose;
A profitnak két éle van.
A botnak meg két vége van.
És amíg van profitvigyor,
Addig lesz nyomorú bugyor,
S terror…
———
Robbantgat a fanatikus,
Vad, csökönyös arab mumus,
S a multi-kapitalizmus
Rendítgetve hitet, hazát,
Lassan felszámolja – magát.
————-
A jólét eltűnik tova,
Lesz helyette rossz hadova.
————
Nem nyughat
A fejlett nyugat,
S míg építi dicsősége trónját,
Készítgeti
Saját
Trianonját.
——–
Szegény,
Szegény liberális…
Végül nem sokáig bírta,
S ahogy Bibó István írta:
Szegény mára élemedett,
Nagy vagyontól szegényedett…
—–
Triviális,
Hogy globális
Lehet a fejlődés útja,
De mély ám a múltak kútja,
S aki tükrét jól kutatja,
Tudja,
Hogy a sok lokális
Együtt lehet majd
Globális.
——-
Fontos a haza,
A hit,
S, mivel Gaia nonprofit,
Nem öltönyös bankó-éhség,
Nem fegyver,
Vagy koldus rémség
Visz az Ígéret Földjére;
Csak lentről jött
Szegény
Béke.
———
Katedrálisból
Kanális;
Szegény,
Szegény liberális…
——–
Szesz-múzsájú idült kocsmapista
Mondja:
Versem
Nacionalista.
Prófétaszőr,
Remeg szája,
Karja;
Kövesse őt,
Aki őt akarja.
——-
A becsület sose pártos,
Sok rossz párt,
Kevés jó lángos,
Hideg éjben kicsi vánkos;
Tó egén
Nem szálldos
Táltos.
———-
Globalizált pók a falon;
Európa: nagy luftballon.
—–
A nemhit kamatra lohol,
S mára már a hitel:
Pokol.
———
Globalizált atyafiság
A hadisarc százszorosát
Barátkozta a nyakunkba;
Túlélni lesz
Nehéz munka.
——–
Globál-álmodozni: semmi;
Igaz szomszédokká lenni;
Az lenne most
A valami.
——–
Nem újabb, kerge ön-mattal,
Hanem csakis
Öntudattal.
———-
Nem oktrojált, hamis község,
Nem álságos, rossz közösség,
Hanem csakis: kölcsönösség.
——–
Kuruc fantazmagória,
Labanc ideológia
Közös karámban
Bégetnek;
Hogyha hagyjuk:
Elégetnek.
———
Bár látszatra ideális,
Mégse leszek liberális.
——-
Mert valóságos a sár is,
Hát maradok populáris.
———
Nem globál-sznob fontoskodás,
Álhazafi csujjogatás
Mentheti meg a hazánkat,
Hanem munka
És alázat.
—–
A jövendő nyegle, suta
Rendezői olvasata
Felejtendő;
Jobb jövendő akkor akad,
Ha lelkünk a miénk marad,
Bátorság,
Szabad akarat
Épít fel vagy bont
Falakat.