Tagadni mindig könnyebb

Tagadni mindig könnyebb,

Mint szépet mondani,

A mások véleményét

Meg sem kell hallani.

—–

Hit, remény és akarat

Épít palotát,

Zászlóval tör

Halál között

Túlsó partra át,

Emel csodát,

Szép szerelmet,

Csókot, esküvőt,

Tornyot tesz a világ fölé,

Templomot,

Jövőt;

Szeretetre szoktatja

A kérges kezeket…

Mit tesz hozzá mindehhez

A szkepticizmus?

Hát…

Börtönöket…

——

Gúnyolni mindig könnyebb

Más emberek hitét,

A rossz szót még a szél is

Oly könnyen hordja szét.

—-

Harminc éve álság-válság,

Majd jövőre,

Tíz év múlva,

Ha addig nem leszel hulla,

Talán kerül az asztalra

Valamilyen földi jó,

Hanem addig:

Várj egy picit,

Mert itt táncol

A deficit,

Harminc éve

Dohos kéve,

Úgy látszik, sose lesz vége,

Büdös úr-szag, dohos pénz-szag,

Hazug asztag,

Gonosz maszlag,

A hit vékony, a bűn vastag,

Nincs harangszó,

Jön a baj,

A harangot most adja el

A tolvaj.

——

Leszólni mindig könnyebb,

Mint felderíteni,

Ellökni egyszerűbb ám,

Mint felsegíteni.

—–

Hadd zúgjon és hadd pörögjön,

Csikorogjon, dübörögjön,

A csőcselék hadd röhögjön,

Az ostoba hadd legyen felül,

Hallgasson az isten

Egyedül.

——

Állítani?

Ebben lehet kurázsi és filozófia,

Tagadni?

A filozófus rég eldobott ruhájának,

Pora és kosza;

A nagyfejű szkepticizmus

Meg csupán

A Semmi mítosza.