Jelenlegi hely

Ulti a süllyedő hajón

Beküldte lnpeters - 2012, január 30 - 23:18

Örültünk, amikor felvett

Bennünket az öreg korvett…

Egykor török, meg tatár…

Egye fene!

Ossza már!

——

Recsegnek az eresztékek…

Egykor zöldellő vidékek…

Tajték a hullámfalon,

Többé nem kell

A talon.

——-

Láttunk kopár hullámhegyet;

Hitelből vettük a jegyet -

Kölcsön-halál,

Takaros…

Egye fene – passz piros!

——–

Vérvörös a felleg orma,

Kettéhasadt a vitorla,

Hallgatagon

Kimúlni..

Egye fene – tök ulti!

——-

Habos szemfedő elterül,

Árboc csúcsa vízbe merül,

A víz színén

Színes cetli,

Elbukott a piros betli.

—–

Jeges vízben csontig ázva,

Végzet durchmarsát kontrázva,

Az Élet tán

Rongyos condra

Amíg élünk – lesz rekontra!

Hozzászólások

Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)

2012, január 31 - 05:46

Permalink

... meg új osztás, meg új

... meg új osztás, meg új parti:-)))

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Toma

2012, január 31 - 07:43

Permalink

Ujra tetszik a két szimbólum, a hajó és a kártya osszerakasa. A mostanában elsüllyedt Costa concordia jutott róla eszembe, meg a Titanic. A komplex kép, a vesztes kartyaparti és a süllyedő hajó soknak tűnik tan, de meg ellaviroz éppen a tűreshataron, mikor mar a kettő pont sok lenne, pontosan azért, mert az embernek valahogy eszébe jut a Titanicon utolsóig játszó zenekar. ( talán ha az ország analogiajara vesszük a képet, akkor nem biztos hogy fogja majd valaki mondani az 38 fokban megdőlt hajón: "uraim, egy élmény volt önökkel játszani!) :(((
De mindig szeretem azt a gazdag eszkoztarat, amit felvonultatsz egy-egy kép kidolgozásához.