Vén táltos az idők lován

Vén táltos az idők lován;
A Nap se kel mindig korán.

Egykedvű orcával fogad.
Évszázados viharokat.

Bármilyen túlerőt talál;
Csak a megalkuvás halál.

Oszmán félhold lehanyatlott,
Vörös csillag mattot kapott,

Az égbolt hiába lilul,
Műanyag soká nem virul.

Jövő hallgat a Múlt porán;
Vén táltos az idők lován.