Blogok

Nem az a szép

Nem az a szép,

Amikor éppen győz a túlerő,

És meghitt vágyra

Tűzesőben hull a szemfedő;

De szép, mikor az akarat

Végül

Ellenszegül,

S a mégis szent búvópatakja

Folyammá terül.

———

Nem az a szép,

Amit harsogva szór a média,

És amitől eretnekség

Minden szimfónia,

De szép, mikor az akarat

Nyugodt

És hallgatag,

És zöld pázsittá változik

A lelki sivatag.

———–

A Gonosz előérzete

Ha ott Fenn valakinek

Lenne egy csöpp esze,

Dolgos keze,

Vagy tiszta notesze…

 

Még nem kellene…

 

Hóban, verítékben csontig ázni,

Hullámvasút tetejére mászni,

Ahol érik

A Harag,

S alázuhanni,

Mint egy

Kődarab.

 

Ha ott Fenn valakiben

Lenne jóindulat,

Csepp jó szándék,

Segítő akarat…

 

Még nem kellene…

 

Tovább élnének a holnapi holtak,

S a szépségtől, jó kedvtől megraboltak,

A végtelen?

A Végtelen?

Talán

Lapos koszorú Isten homlokán;

Darócból vágott bú-eloszlató,

Hogy ne sírhasson a Mindenható…

——-

A Végtelen?

Talán

Álmokban elszórt folyondár csupán,

Csillagokból szőtt vén álom-való.

És végigálmodva eldobható…

—————

A Végtelen?

Talán

Játékos dísz a Halál oszlopán,

Nagy kényelmes koporsó-takaró,

S az örök sírban raktározható…

———-

A Végtelen

Talán

Potomság

“Potomság!” – mondta egykoron Petőfi

Midőn a híd korlátjánál megállt,

Nem félte, s nem becsülte a halált,

S a rossz fapadozat

Sírva nyögött fel a talpa alatt.

——————-

“Világba vetve” – Heidegger szerint,

Semmi okán a Mindenségbe fűzve,

Egy holt isten tekintetétől űzve,

S a céltalan világ

Csendben tűri a lélek nyomorát.

—————

“Szegény Yorick!” – többet Hamlet se tud,

A szenvedés

 

 

   Egy nagy adó, békére bíró ítélet,
'mely új harcra indító!
  Küzdővé edz, kezéből nem ereszt!
Tisztulni tudás - legbelül;
mint folyam ár után, menthetetlenül...
    Bölcs bölcső, megindító, tetszhalálba altató.
A szeretet ára, kellően biztató!
Olvasmány: - kötetlen próza,
     - olykor poézis: - óda, az ember teremtése óta.
A szenvedés az élet velejárója,
kezelten még javunkra is válhat!

 

Körbe-körbe

Ha élnem kell,

Hogy élj tovább,

Ne add alább,

Nem is adod,

Tudom,

Ha folytatod,

Hát mit tehetnék,

Én is folytatom.

Ha élnem kell,

Hogy élj tovább,

Ha még mindig

Vannak csodák,

Egymásba

Bújni kell,

Ha dörömböl

A külvilág,

Hadd menjen

Búsan el.

Ha élnem kell,

Hogy élj tovább,

Hát élek,

Nem adod alább,

Így gombolyítja

Fonalát

Télen át

És nyáron át,

Miért is

A jelen, mint szikkadt, száraz kenyér,

Töredezik,

Repedezik,

S mint kihajított, rossz szalámivég;

Romlik a város,

Pusztul a vidék,

Ripacskodik a pénzes söpredék,

Habár az erdőt tavasz koronázza,

Düledezik a becsület háza,

S a gazdának

Égig ér a láza….

—————————

Miért is?

Eljön a tavasz

Úgyis.

Jövőre is.

Ha más nem lesz, terem majd marharépa,

S a sírokon akad majd

Margaréta.

——————————

 

Amíg titok vagy...

   

    Mysty kata:  Amíg titok vagy...    

 

  

   Kezed nyomot hagy , hisz

   ereje : életjeled.

   Szív  kézzel páros, erejüket

mérve hasonmások.

   

Amíg titok vagy magadnak ; Föloldozni 

nem tudlak!

Szavaid hallani, hallgatni jó, de

az sem  mérvadó, ha nincs  mondanivaló!

Az olcsó kóla dala

(Mivelhogy bordalt és sördalt éppen eleget írtak már, kóladalt kevesebbet.)

————————–
Buborékos barna nedű,

Édes vagy, és nem keserű.

—————-

Reggel ötkor botorkálva

Téged töltelek pohárba,

—————–

Napközben, ha szomjas vagyok,

Általában Rád gondolok,

—————————
Este, mihelyt megérkezem,

Általában Neked esem,

———————–

Mint mások az ásványvizet,

Hurcolok Belőled tizet,

——————–

Ha szomjas vagyok, nem elég,

Tűnődés este a számítógép előtt

Mint csupasz hegygerinc a fenyőfákra,

Vágyunk az égi szent harmóniára;

Nem luxuscikk,  mint méregdrága kelme,

Jár az nekünk, mint Asszonyunk szerelme.

Tapintanunk kell örömöt, csodát,

Mint Kedvesünk Testének bársonyát,

S mint hóvirág az egyetlen tavaszt,

Megérezzük, ha jön, ha dalt fakaszt.

És nem baj, ha kint a világ, a kajla,

Unalmas őrültségeit szavalja,

Ha nyikorog a pénz, s a többi bálvány,

Mint fukarságból szőtt hamis szivárvány;

Bár azt hiszi, hogy föld meg ég fia;

Oldalak