Blogok

Mit a Lélek súg

Beküldte Schvalm Rózsa - 2013, július 18 - 14:39

 

Mit a Lélek súg

 

Ha ráléptél az Igaz Útra,

egyenest, célirányba haladj!

Oly mélységes a bűnök kútja,

csábítani sose hagyd magad!

 

Mit a Lélek súg, hallgass arra,

szív húrja rezdül visszhangjára.

Fülbe az igazat sugallja,

hangja tiszta, mint égi hárfa.

 

Schvalm Rózsa

 

(2013-07-11)

 

 

Madárcsicsergő Jelen

Beküldte lnpeters - 2013, július 17 - 17:37

Madárcsicsergő Jelen,

Optimizmus őre;

Árnyékában készülhetünk

Sejtelmes Jövőre.

——-

Verőfény a felszínen,

A nyár orgiája,

De a csicsergő Jelennek

Rongyos a kabátja.

——

Hepehupát rejteget

Fényes Jelen útja;

Hogy milyen mély az a gödör,

Tán Isten se tudja.

——-

Madárcsicsergő Jelen

A Múltat takarja,

Egyre távolabbra ássa,

Bár nem ezt akarja.

——-

Az Ember ősrégi faj,

De könnyen felejti;

Dogmákat gyárt, igaz Múltját

Amnézia rejti.

NEMZETI DIMENZIÓK II. - A csíkdánfalviak érkezésére (2009.06.18.)

Beküldte joepoet - 2013, július 17 - 16:02

Ködben úszik a Hargita,
esőt is szór égi szita.
Patak vize Oltba duzzad,
ami hátán gallyat futtat.

Dánielek, dánfalviak
építik már azt a hidat,
mely összeköt magyart s magyart,

INTELMEK SZERINT ( A domonyi klubtalálkozóra, 2013.07.14.)

Beküldte joepoet - 2013, július 17 - 15:56

(Mottó: „...kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel,

az idegenek dicséretére szert így teszel...” -

István király)

 

Már István így tanított:

„élj intelmek szerint,

hallgass meg minden jó szót,

vezessen erkölcs, hit...”

 

A bevált, sok jó szokás

Fekete hóesés - VIII.

Beküldte lnpeters - 2013, július 16 - 23:53

Korábban abbahagytam ezt az esszésorozatot – most folytatom. Több okom is van rá, legfontosabb, hogy baráti vitát folytatunk egy kedves hozzászólóval a legutóbbi résznél.

http://lnpeters.sfblogs.net/2009/12/09/fekete-hoeses-vii/#comments

Időnként érdemes elgondolkodni azon, mi is a mítosz. Meg hogy mi is a mítoszrombolás.

Nyár heve éget

Beküldte hzsike - 2013, július 16 - 21:20

Nyár heve éget, perzsel a napfény,

szikkad a föld, oly szomjas a száj,

várni terád, még így is olyan szép,

búzamezőktől gazdag a táj.

 

Ringva a széllel szomjazom én is,

dús zivatart vár már a határ,

lepke se rebben, nóta se rémlik,

fürje a rétnek néma dalár.

 

Halk nesz a lépés, mely közel ér és

dobban a szívem, s annyira fáj,

hű szeretőm jön, jó ez az érzés,

vére kovászát szítja a nyár.

 

Még sose mondtad, mennyire édes

selyme a szélnek szűz Nap alatt,

Ültess sok jó gondolatot!

Beküldte DJ - 2013, július 16 - 14:39

Azt  mondja az élet szava,

hogy te vagy az élet magva;

Ültess sok jó gondolatot,

várd, hogy gyökere kihajtson!

 

Szárba szökken, virágot bont,

utána elszáll minden gond;

Szépség terem a világban,

így juthatsz a mennyországba.

 

Boldogságod megteremted,

itt a Földön elhelyezed,

ha a rosszat elfelejted,

jót, a szépet észreveszed.

 

2012.

Maradok csermely

Beküldte Mysty Kata - 2013, július 16 - 12:31

Mysty Kata
Maradok csermely

Nem leszek folyam,
áradással nem sújtom
önnön véremet...
Nem sodrom   
el otthonát senkinek.
Temetője sem leszek
honi teremtménynek.
Maradok csermely,
 csendes csobogás...
De ha kell; felerősödik
bennem egy fájó  
     felkiáltás,      
egy jajkiáltás  
értetek! 

Nem leszek folyam,
áradással nem sújtom
önnön véremet..

.

Júliusi piros pipacs

Beküldte lnpeters - 2013, július 15 - 18:44

Júliusi piros pipacs

Leng a forró nyárban;

Tömérdek vér folyt valaha

Ebben a Hazában.

—-

Minden porszem nem egy halált

Láthatott, de százat;

Vért, szenvedést bőven hozott

A huszadik század.

—–

Mi, túlélők unokái

Tudunk meditálni,

Jövőt kell-e teremteni,

Vagy múltat csócsálni.

——

Júliusi piros pipacs

A hajnali szélben;

Jólét és békesség kéne,

Hogy a Haza éljen.

——

Hiába volt sok évtized

És temérdek munka;

Adósságok sötét hegye

Oldalak