Blogok

Olvasatlan könyvek völgye

Olvasatlan könyvek völgye
Vén Idő öbleiben,
Minden korok hivatalos
Irodalma ott pihen.

Olvasatlan könyvek völgye
Egészen profán világ,
Ott nyugszanak papírszagú
Eszmék, odvas doktrínák.

Olvasatlan könyvek völgye
Halott jövőre ügyel,
Csörgő díjgyűjteményére
Még az ördög sem figyel.

Vadászbaleset


A fákra ólmos fellegek tapadtak,
alattuk sír a sárba gyűrt avar,
szemek kutatják lábnyomát a vadnak,
a naphoz zárszót zeng a kürt hamar.

Vércseppek ízét hordja szét az alkony,
kopók ügetnek át a tölgyesen,
felborzolódott sóhaj ráng az ajkon,
eláll a szél, hogy végképp csönd legyen.


 

Lefelé visz az út

 
Már azt mondta, 
az új ruha
nem éri meg, 
és így volt a 
cipővel, 
táskával, 
bánattal.
Megtette 
a régi, 
az elnyűtt,
az ismert. 
Amihez 
szokva 
volt, 
mint az öreg 
eperfához 
a kiskert. 
Már azt mondta, 
jó ez így,
jó az úgy, 
ne legyen 
másképp;
bánt a fény,
bánt a hang,
változni nem
érdemes.

A föld

A jó homok s a kő, a sziklaszirt
az ősnapunk zsebéből vétetett,
midőn amaz, mint rossz, szakadt papírt
szemét gyanánt az űrbe szétvetett.
 
A térerő seperte össze azt,
amíg e gömbbe szépen összeállt,
s idővel itt az értelem tavaszt,
nyarat, goromba őszt, telet talált.
 
A változás örök malomkerék,
de bármilyen csodára néz szemed,
beláthatod - talán megéri még -,
csodát a föld terem s a föld temet!

Isten a lombok résében

Isten a lombok résében,
Őszintén,
Némán és
Ébren.

Hordja a Lét tiltófáit,
Mindannyiunk nyavalyáit.

Pénz szavára sose figyel,
Szánja, amit szánnia kell.

Isten a lombok résében
Világ és Teremtés
Épen...

Világlombok rejtekében
Lesz majd a Teremtés készen.

Tér-lombok és Idő-lombok;
Életet adnak a gondok.

Isten a lombok résében
Őszintén, s
Némán egészen...

A szerelmes szúnyog

H.Gábor Erzsébet
A szerelmes szúnyog
 
A szúnyog vígan röpködött,
és boldog volt ő szerfölött,
mert tudta jól, hogy éjszaka
a mámorító vér szaga,
majd kárpótolja mindenért!
Szemtelen volt, és ingyen élt;
 
hetente kétszer jóllakott!
Egy férfi, és egy nő lakott
a hálóban, hol sátrat vert -
hűvös volt éjjel már a kert!
Miközben halkan zümmögött,
megbújt a lenge tüll mögött.
 

Hamis a szó

H.Gábor Erzsébet
Hamis a szó
 
Körülvesz minket annyi minden,
s valódi köztük szinte nincsen.
Hamis a szó, a dal, a játék,
gyanúba fúl, ha jó a szándék,
 
gyanús ha adsz, ha kérsz, s az érdek
fogai élő húsba vésnek.
Sárba taposva sír a lelked,
megfagy a vér, s ha lenne merszed,
 
kiáltanál, hogy, állj, hogy vége!
Jöjj el, te áldott, tiszta béke,
mosd le a sáros bűnt, a rosszat,
vállunkra vétkek terhe roskad -

Kérés

 

Hajónk a ködben megrekedve,
gigászi álmok csendje benne.
Nézünk, a messzi partra vágyva,
előttünk leng a Mája fátyla.

A kétkedés a bőrbe fúrja
mérges fullánkját újra, újra.
Megduzzadt szívem bús-anyátlan,
derengő reggel ajtajában

Téged remél a szél, a hullám,
tengernyi véred cseppje hull rám.
A léc alattunk hogyha roppan,
legyél ott végső mondatomban.


 

Szelíd Százszorszépek

 
Napsugár simogatott finom-puhán...
gyöngéden túrt bele hosszú hajamba,
majd bemártotta fésűjét aranyba
és pödrött kicsit a szellő bajuszán.
 
Felöltöztetett fényével az Égbolt...
türkizkék ruhát választott ki nekem,
tele-rakta áldott szavakkal zsebem,
s emlékeztetett: a Tavasz mily rég volt.
 
Sokrétű fűfodrot díszként körém vont...
ráfektetett hamvas-zöld rét-ágyára
(smaragdok csillogtak e nyoszolyába') 

Szent Márton lúdjai

Ne rejtőzz el, Márton,
Ne menj a tyúkólba,
A világ elé kell állnod,
Itt a csillagóra!

Nem kell már kifognod,
Császáron, se tiszten,
Végre magadat kell adnod,
Megsegít az Isten.

Tiszta álmok mellett
Vannak piszkos tények;
Megesik, hogy harcolnia
Kell a kereszténynek.

Ne rejtőzz el, Márton,
Ne bámulj az égre,
Püspökké választottak meg,
Gyere elő végre!

Magányos hit-szóra
Hallgatnak az esték,
A világban cselekedni
Pedig - kötelesség.

A tűz

A tűzhöz egy kis szikra kell,
a szalma már ropogva gyúl,
a pernye légi útra lel,
 s mint vészmadár sunyin lapul.
 
De jaj, ha tőle lángra kap 
a szénaboglya és a kas, 
a nádtetőbe csíp, harap
a féktelen vörös kakas!
 
Gerenda sír, nyüszítve ég,
lobogva olthatatlanul, 
esély, remény elveszve rég,
a gyász tenyérnyi korma hull. 
 
Romok fölött lesz színezüst
ledér lidérc a szürke füst.

SZENT JÁTÉK VAGY PROFÁN JÁTSZADOZÁS? (Mi a líra és van-e feladata?) - 35.

 

Jó verset elvben bárki írhat, gyerektől az aggastyánig. Mindenkiben megvan arra a lehetőség, hogy – akár életében egyszer – jó verset írjon. Abban a versben ő a költő. Lehet, hogy soha többé nem válik azzá, de abban az egy versben mindaddig az marad, amíg bárki olvassa vagy szavalja.

 

A víz

Van itt szilaj folyó, patak, kis ér,
és tócsavíz, gödörben ott rekedt,
fertő elől a józan ész kitér,
de boldog az, kit tiszta víz szeret!
 
Tisztelned kell, hiszen nagy úr, bizony,
mert tőle függ a léted és jövőd,
hasznodra válik majd a jó viszony,
segíti ő a tűzzel küszködőt.
 
Lemosni hosszú vándorút porát,
ezüst sugárban áztatod magad,
a víz az orvosod s a cimborád.
 
Szelíd nyugalmat ott találsz, ahol

Novemberi falevelek

Novemberi falevelek
Sárgulnak a világ felett.

Lét rejtélyeit vizsgálja
Az Ősz titkos misztikája.

Titok-világ égi mása;
Élet-halál körforgása.

Novemberi falevelek;
Öreggé érik a gyerek.

Csend és Titok glédába áll;
Egymást űzi élet, halál.

Isten idő-szava pereg;
Novemberi falevelek...

Oldalak