Vannak napok
Beküldte Haász Irén - 2016, március 24 - 17:48
Vannak reggelek –
látom azt az összeszáradt,
foltos, víztől püffedt lábat,
melyen véraláfutások
nyitottak piros virágot;
álomtól ragadt, megtört szeme
vigyáz, amíg körbenézek;
látom vízben a fogsorát,
morcos arcán a félszet.
Vannak reggelek –
amikor csapot zárni elfelejt,
és majd’ felgyújtja a lakást,
mert csikket, gyufát, cigit elejt,
s a hamut földre szórja.
Vannak reggelek –
utálom, hogy öreg lett,
hogy szorong, zár mindent,