hzsike blogja

Mit jelent a szó: Líra?

 
Mit jelent a szó: Líra ?
 
Értelmét a görög líra, a lant szó adja meg. A vers a legrégibb időkben ének volt, a görögöknél az éneket lanttal, vagy fuvolával kisérték.
A költők mindmáig ritka esetekben térnek el a vers énekelhető formájától. A költeményeket gyakran szokták megzenésíteni. A költő nemegyszer mondja magáról, hogy énekel. Közkeletű kifejezés: megénekelni valakit, vagy valamit.

Pályázat

 
Drága Barátaim! Nagy öröm ért ma! :D
Az én verseim nyerték el az ELSŐ és a MÁSODIK díjat is, az alábbi Pályázaton. :)
(Igaz, hogy csak tizemhárom értékelhető vers közül, de akkor is nagy örömmel tölt el.)
 
"A FULLEXTRA Irodalmi és Művészeti portál (http://www.fullextra.hu) verspályázatot ír ki 2019. március 31. kezdő időponttal.
A pályázat témája: a XXI. század

Ahogy nézlek, gyermekem

H.Gábor Erzsébet
Ahogy nézlek, gyermekem
 
Ahogy nézlek, gyermekem,
könnyeimet nyeldesem,
s felrémlik egy szép emlék,
mintha te most én lennék,
 
ahogy fogod fiadat.
Az a legszebb pillanat,
mikor szemed ráveted.
Szereteted eltemet,
 
betakar, s csak azt látom,
nincsen szebb e világon,
mint egy anya mosolya.
Karod puha nyoszolya;
 
körbefonja kincsedet,

Hadd legyek

 
H.Gábor Erzsébet
Hadd legyek
 
Ha kinyitod majd a két szemed,
s meglátod lázrózsás arcomat,
mosolyom akkor is úgy fogadd,
akár egy áldást, mi mély sebet
gyógyít, és szeretni visszahív -
megtelik csordultig így a szív,
s két szemed ragyog majd újra rám,
akár a napfény a hegy fokán.
 
Űzd el a nyomasztó álmokat.
Az élet gyönyörű, nagy csoda,
ahol az öröm vár, állj oda,

Mielőtt

H.Gábor Erzsébet
Mielőtt
 
Mielőtt elindulsz, csókolj meg kedves -
ki tudja, újra látsz-e még,
lesz-e még időd, hogy álmokat kergess,
s lesz-e még ilyen kék az ég?
 
Mielőtt elindulsz, ölelj meg engem,
érezzem drága illatod -
emlékbe égetni, fedetlen keblem
bőre bársonyán itt hagyod.
 
Amikor elindulsz, pillants majd hátra,
s nézlek, amíg csak látlak én -

Karácsony

H.Gábor Erzsébet
Karácsony
 
Mitől vagy Karácsony, te, a legszebb ünnep?
Mint létnek a levegő, s víz a szomjazónak, 
úgy kell a melegség szívünknek, lelkünknek.
Amikor köröttük szeretteink ülnek,
és a meghitt szavak tiszta szívből szólnak,
 
nincs, ami felérne hozzájuk, tán semmi!
Szeretettengerben megmártózni százszor -
időtlen időkig jó lenne ott lenni,
egekig szárnyalva örülni, nevetni,

Ajándék

H.Gábor Erzsébet
Ajándék
 
Lombja vesztett kőris áll a néma parton,
ráhajol a szürke, ólmos téli alkony.
Egek felé nyúlik minden árva ága,
lehullott már régen mindenik virága.
 
Mindenik virága lehullott már régen,
csillaglámpák gyúlnak fenn az ében égen,
s úgy ragyog a fényük, mintha ünnep lenne,
és a pőre kőris megfürdőzik benne.
 
Megfürdőzik benne, és a pőre kőris

A szerelmes szúnyog

H.Gábor Erzsébet
A szerelmes szúnyog
 
A szúnyog vígan röpködött,
és boldog volt ő szerfölött,
mert tudta jól, hogy éjszaka
a mámorító vér szaga,
majd kárpótolja mindenért!
Szemtelen volt, és ingyen élt;
 
hetente kétszer jóllakott!
Egy férfi, és egy nő lakott
a hálóban, hol sátrat vert -
hűvös volt éjjel már a kert!
Miközben halkan zümmögött,
megbújt a lenge tüll mögött.
 

Hamis a szó

H.Gábor Erzsébet
Hamis a szó
 
Körülvesz minket annyi minden,
s valódi köztük szinte nincsen.
Hamis a szó, a dal, a játék,
gyanúba fúl, ha jó a szándék,
 
gyanús ha adsz, ha kérsz, s az érdek
fogai élő húsba vésnek.
Sárba taposva sír a lelked,
megfagy a vér, s ha lenne merszed,
 
kiáltanál, hogy, állj, hogy vége!
Jöjj el, te áldott, tiszta béke,
mosd le a sáros bűnt, a rosszat,
vállunkra vétkek terhe roskad -

Hervad már

H.Gábor Erzsébet
Hervad már
 
Színes rongy az ősz ruhája,
dércsipkéket sző reája
már a  hajnal hűvös ujja,
míg a szél a fodrot fújja.
 
Dús az avar, halma sápad,
szárazlevél illat árad,
öreg néne fejkendőben
sírdogál a temetőben.
 
Elmúlik az ősz, s az élet,
de a remény újra éled
akárhányszor pusztul is el
hited, mindig újra hiszel.
 

Bányászlét

H.Gábor Erzsébet
Bányászlét
 
Apámnak szent volt a fekete szén,
rúnákat rajzolt az eres kezén,
a bőre kiszáradt, akár a kút,
emlékén ünnepi talár a múlt.
 
Emlékszem, esténként csókot adott,
kérdeztem, s ő meg csak bólogatott,
sosem volt beszédes, várta a kas,
s hajnalban jött mikor szólt a kakas.
 
Fáradt volt mindig, de elégedett,
örült, hogy mindennap elénk tehet
anyám, egy friss cipót, meleg levest,

Ajándék anyámnak

H.Gábor Erzsébet
Ajándék anyámnak
 
Csak fogta és nézte. Mereven ült.
Szemébe valami belekerült,
mert úgy folyt a könnye, mint a patak,
nem szólt egy szót se, csak sírva fakadt.
 
Olvastad? - kérdeztem, - mi a bajod?
Annyira tetszett, hogy belédfagyott
a szó? Vagy nem tetszett? Beszélj mama!
Maradjak, mondd csak, vagy menjek haza?
 
Mi vagyunk benne, nézd, te vagy, meg én!

Csak állok a parton

"Versbarát"
 
Kedves Költőtársamat, Jóna Dávidot, megihlette a versem. Így már nem csak egy „lányos”, de egy „fiús” változata is van. Köszönöm, kedves Dávid. :)
Íme: 
 
Jóna Dávid
Csak állok a parton
 
Csak állok a parton, csak állok a csendben,
hömpölygő vízben fodroz a múlt,
tükörképem áll velem szemben,
a valóságtól megszabadult.
 
Jelezni próbál, beszélni hozzám,

Oldalak