lnpeters blogja

Anti-szkíta propaganda

Anti-szkíta propaganda,
Levéltár pora takarja.

Rákóczi ellen született,
S mint a rakoncátlan gyerek,

Hogyha megszállja az ördög,
Mindig új álarcot öltött,

Aztán nem pusztult ki sose,
Ma is itt eszi a fene....

Anti-szkíta propaganda;
Nem eredeti,
De ronda.

Már három évszázada ad
Undorító rágalmakat

Ellenségeink szájába
Szkítagyalázó dalárda.

Nem bölcs, nem okos, csak ravasz,
Tartalma ma is ugyanaz.

Anti-szkíta propaganda;
Mindig akad újabb banda,

Mi a Vers, és mi az Ütem?

Mi a Vers,
És mi az Ütem?
Nem tisztázta még senki sem.

Minden kor a maga nyelvén
Esze járásának mentén

Próbálja meg értelmezni,
Egyik sem tudja,
Csak
Érti.

"Objektív és tudományos"
Fogalma mindig hiányos...

Mi a Vers,
És mi az Ütem?
Tudományos értelemben

Én legalábbis azt hiszem,
Megoldás nem lesz sohasem.

A tudományos szemlélet
Itt nem hozhat üdvösséget.

Minden Vers lélek-látomás,
Minden Ütem -
Szívdobbanás.

Mindig érezzük

Szegény kis ellen-magyarok

Szegény kis ellen-magyarok;
Már a Föld se nekik forog.

Az ellendrukker lelkület
Már nem gyújthat örömtüzet,

Csupán bolondgombát terem,
S elfújja a Történelem.

Utolsócsatlós-áriák,
Meg a többi hisztériák

A pokrócukon túlnyúltak,
Hazugságnak bizonyultak...

Makacs haragszomrád-patak
Visz vérszegény rágalmakat.

Sivatagban homok dadog...
Szegény kis ellen-magyarok..

 

Nem kötelező, csak illik a Hazát szeretni

Nem kötelező - csak illik -
A Hazát szeretni,
Neveletlenség a
Távozással
Fenyegetni.

Menjen, aki menni akar,
Vissza sose térjen,
Kolbászból font kerítések
Földjén vígan éljen.

A néhai párturalom
Silány maradéka:
Még mindig a külföldkultuszt
Brekegi a béka.

Proletár interhazátlan;
Minden határ nyitva,
Menjen csak, ne hőbörögjön,
Eb se húzza vissza.

Zavaros eszme-folyadék
Nem tud vérré válni,
Elmegy, hogyha nem tud itthon
Komprádornak állni.

A néhai kötelező állami ateizmus

Olyan világ volt nálunk
Egyszer,
Sok volt a spicli,
És kevés a
Becsületes
Ember...

Itt is, ott is
Hangulatjelentés
Többes spicli-szolgálat a
Biztonsági mentés...

Minden vörös pácban,
Érsekek rabságban,
Csillagos szovjet laktanyák
Szerte az országban...

Pártállami határozat
Bikkfanyelven,
Terjengősen,
Unalmasan fontoskodva
"Klasszikust" idézve,
Leninista dogmákat vesézve
Ország-világnak tudtára adta,
Hogy a modern kommunista
Materialista,

Augusztusi poétikák

Augusztusi poétikák
Visznek Idő-kapukon át.

Deres homlokú Augusztus,
Fáradt, de mégis robusztus.

Ősz és Nyár tisztes határa
Vízöntő igazi párja,

A múlónyár-képzeteket
Forrósággal rettenti meg.

Augusztusi poétikák...
Lassan felébred a világ

Nyár-álomból,
Dúl-fúl...
Majd ősz-valóságba indul...

Idő-kapu csukva,
Nyitva;
Örök Augusztus
Titka...

Csöndben megyünk a
Léten át...
Augusztusi poétikák...


 

Platón vén idővonata

Platón vén Idővonata
Száguld a korokon tova.

A mozdony csupa
Idea,
Mosolyog a
Masiniszta.

Minden állomás fogadja,
De mégsem állt még meg soha.

Állomásra érkeztében
Platón keze már a féken...

Itt Szerelem,
Ott Idea;
De csupán filozófia...

Itt Állam ...
Csupán hatalom...
Rettegés ül véres havon...

"Szerelem" felirat mögött
Másutt csupán a pénz röhög.

Platón vén Idővonata
Korok sínjeit koptatja.

Ott a felirat: Idea...

Segesvári csata napján

Segesvári csata napján
Nyárias idő,
Kifogyott a lőszeréből
Éjjel az eső.

Rejtjelezett gyászdalokat
Fuvoláz a szél,
Mesterkéltség a Jövőtől
Nem hiába fél.

Visszafogottan hűvös a
Nyári illatár,
Felhőködtől most tisztulhat
Meg a szemhatár.

Segesvári csata napján
Susognak a fák,
Háborút üzemeltet a
Világ-butaság.

Veszedelmekről brummog a
Vén szellem-fagott;
A globális politika
Napszúrást kapott.

Nem tudjuk, a sok atom-blöff
Végül mit hoz el,

Újplatonista szerelemdal

Egy előző
Életünkben
Találkoztunk valaha;
Akkor kezdtük megérteni,
Hogy mit jelent
A Csoda.

A mostani
Életünkben
Már értjük
Isten
Szavát;
Létünket
Gyermekeinknek
Adjuk egyszer majd tovább.

Egy későbbi
Életünkben
Találkozunk újra tán;
Szebb gyümölcs érik majd
Tőlünk
A nagy világ-almafán.

 

Kis mécsesünk, a Hazaszeretet

Kis mécsesünk, a Hazaszeretet
Beragyog múlt és jövendő teret.

Dogma-sötétséget hozott a nyár,
Lelkünkben ég az apró fénysugár.

A láthatárra felhőfront terül,
Vagyunk most is, mint mindig,
Egyedül.


Fészket rak sok derűlátó madár;
Eszetlen "eszmék" füstfelhője száll.


Isten,
Bizalom,
Lelkiismeret;
Kis mécsesünk,
A Hazaszeretet.




 

Hamis trianoni nóta

Hamis trianoni nóta
A felvidéki fonóba';

Rosszul képzeled, tót kobold,
Nevünk "Uhorsko" sose volt.

Mindig Magyarország voltunk,
S míg világ van, az maradunk.

Nem ad felmentést a nyelved,
Sem pedig új történelmet.

Nyelved bármi szóra révül,
Felelősséged nem évül.

Hamis trianoni nóta
Nyekereg már száz év óta.

Nyugtalan lelkiismeret
Generál rossz tévhiteket,

És beléjük kapaszkodva
Tulajdon lelkét altatja,

Közben mindig talál okot
Gyűlölni, akit meglopott.

Elmúlt marxista dogmatömkeleg

Elmúlt marxista dogmatömkeleg
Lebegett az ifjúságom felett.

Sötét felleg volt, gondolat-bakó;
Azt képzelte, hogy örökkévaló.

Megszállt minden profán területet,
Azt hitte, ő áll a világ felett.

"Osztály nélküli" utópia ott fenn,
Brutális, gyarló diktatúra itt lenn.

Elmúlt marxista dogmatömkeleg
Gyors bukásán pokolban kesereg.

Mégsem stimmel a dialektika?
Ha mégis, akkor hol van a hiba?

Saját logikája szinte recseg,
De azzal sohasem értheti meg,

"Borzasztó egy ország!" - vagyunk

"Borzasztó egy ország!" vagyunk,
Mert magunkhoz ragaszkodunk.

Most már ilyesmit makognak
A doktrína-elvakultak,

Mert a "nyugati haladás"
Botjára nálunk nincs kapás.

"Borzasztó egy ország!" vagyunk,
A Múltunkhoz ragaszkodunk,

Mert anélkül nincsen jövő.
Ne doktrína írja elő,

Ne is korrupt hivatalnok,
Hogy
Hazánkban a
Magyarok

Mit fogadjanak el,
Mit nem;
A Jövő nem a fán terem,

Hanem az Ember
Lelkében;
Csak egy Nap ragyog az égen...

A háború nem az Élet része

A háború nem az Élet része.
Akárki bárhogyan manipuláljon,
Uszítson vagy kocsmafilozofáljon,
Akárhogyan visít a média,
A háború nem az Élet része,
És nem is lesz az soha.

A háború a sátán menedéke;
Isten,
Jövő és
Fejlődés;
A Béke.

Fegyvert csupán profán gonoszság alkot,
Isten sohasem küld lőszert,
Se tankot.

A háború sohasem vezet jóra;
Nem harcra van szükség,
Hanem
Békére,
Okos
Szóra.

A háború nem az Élet része.
A hétköznaphoz fegyver sohasem kell,

Globális vízözön-játszma

Globális vízözön-játszma;
Aranyalmafa lerázva.

Minden bokor gagyit terem,
Nyugdíjazva az értelem.

Rossz igék hullnak szerteszét,
Minden más "gyűlöletbeszéd".

Árboc hegyén kalózkendő,
A Tisztesség üldözendő.

A Jövő csontig elázva;
Globális vízözön-játszma.

 

Ávós elvtárs nagypapák, szivárványos unokák...

Ávós elvtárs nagypapák,
Szivárványos unokák;
Hiába...
A világ úgyis
A Hit Útján
Megy tovább.

Ávós elvtárs nagypapák,
Szivárványos unokák;
Az "ifjú demokratára"
Jó illik a
Verőlegény-nagykabát.

Ávós elvtárs nagypapák,
Szivárványos unokák;
Materialista körben
Magától nem ér véget
Az "Add tovább!".

Ávós elvtárs nagypapák,
Szivárványos unokák;
Profán utópiákból már
Nem kér többet
A világ.

Ávós elvtárs nagypapák,
Szivárványos unokák;

Atlantisz nem kapitulál

Atlantisz nem kapitulál.

Hiába feledés, halál,



Hajdani nagy katasztrófa,

Nem áll be a halálsorba.



Újjászületik a mélyben,

Minden nemzedék lelkében.



Atlantisz nem kapitulál.

Bár ellene glédába áll



Minden korok dogmahada,

Nem fogja feladni soha.



Rövidített teremtések,

Ásatag hatalmi érdek,



Vallások szentelte mesék

Mind elhullanak szerteszét,


Oldalak