lnpeters blogja

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - XXXII.

HARMINCKETTEDIK RÉSZ

 

Tojgun pasa azt tervelte ki, hogy két magas föld-fa építményt emeltet, a várfalnál magasabbra, és a tetejükre telepített tüzérség és gyalogos lövészek tüzével megbénítja a védelmet. Az ilyen építményeket akkori magyar katonai szóhasználattal „kastélynak” nevezték. Az építményekhez futóárkok rendszere tartozott.

 

A pasa haladéktalanul hozzá is fogott terve megvalósításához.

 

Melegítsd át, Napsugár!

Melegítsd át, Napsugár,

A fáradt szobákat;

Ilyenkor minden pillanat

Boldog perccé válhat.

 

Most születik a Tavasz,

Új remények várnak,

Mosoly-előőrsei is

Megjöttek a Nyárnak.

 

Erőt gyűjt a napsugár,

A hajnal se félszeg,

Reggelenként sűrűsödnek

A jókedvű élcek.

 

Melegítsd át, Napsugár,

Töredék hitünket,

Hadd tartsuk meg békességben

Hírünket, nevünket.

 

Melegítsd át a magyart,

Sok csalódást látott,

Hadd építsen békességben

Eljátszom magam!

Kevesen tudják, hogy Johann Wolfgang Goethe valamikor színházi direktorként is dolgozott, ő volt a weimari udvari színház igazgatója.

 

Állását egyébként egy kutya miatt veszítette el. Nem volt hajlandó egy divatos kutyás melodrámát színpadra állítani azzal, hogy az ő színházából nem lesz – cirkusz.

Szigorú és következetes ember volt.

 

Egyszer valamelyik makrancoskodó színész közölte, hogy nem fogadja el a neki kiosztott mellékszerepet.

 

Goethe nem sokat teketóriázott vele:

 

Egykor volt népek tavasza

Egykor volt népek tavasza,

Szent volt a Hit és a Haza.

 

Utána jött népek ősze,

Dollár lett a világ csősze.

 

Aztán meg a népek tele,

Anyag-hazugsággal tele.

 

Egykor volt népek tavasza,

Lesz valaha népek nyara?

 

Globalizált bankár végzet

Irt ki minden jót és szépet?

 

Emberségbe mély vermet ás

A profán szingularitás?

 

Egykor volt népek tavasza

Szent volt a Hit és a Haza…

 

Régi szép tavaszi napok;

Szent emlékük ma is ragyog.

Szerelem és líra - CLXI.

SZÁZHATVANEGYEDIK RÉSZ

 

v     Lehetséges-e, hogy a költőnek, írónak a hétköznapi emberrel ellentétben semmiféle emberi és költői felelőssége nincs?

 

 

Ez természetesen gyakorlati és filozófiai abszurdum.

 

Az emberi társadalom alapja a személyes felelősség. Aki cselekvőképességének birtokában van, az egyben felelős is a cselekedeteiért, és az élet különböző dimenzióiban szükség esetén felelősségre is vonható.

 

Mi a minőség?

Mi a minőség?

Szánalom?

Tűnődni fonnyadt láncokon?

 

A szánalom – önsajnálat,

Önmagába belefárad.

 

Mi a minőség?

Kényelem?

Hörögni puffadt kéjeken?

 

A kényelem – mű madárdal;

Töltekezik önmagával.

 

Mi a minőség?

Hivatal?

Amit a köz annak akar?

 

A hivatal papírt áldoz,

Imádkozik – önmagához.

 

Mi a minőség?

Tananyag?

Szintetikus elme-abrak?

 

A tananyag – holt mágia;

Kifilézett szó-múmia.

 

Történelmi forulópont volt-e Szigetvár ostroma? - XXXI.

HARMINCEGYEDIK RÉSZ

 

Tojgun pasa célhoz ért. Most már csak a várat kellett volna elfoglalnia.

 

Módszeresen kezdett az ostromhoz. Csapatait nyugatról az Almás-patakig félkörben táboroztatta le, a vár kapcsolatainak elvágására kisebb erődöket emelt, még a Szigetvártól nyolc-tíz kilométer távolságra lévő görösgáli palánkot is őrséggel látta el.

 

Amikor körbejárta a várat, megrökönyödött. Számos olyan létesítményt talált, amelyekről nem tudott, amelyekre nem volt felkészülve.

 

Egy hogy’ lehetséges?

 

Rügyfakadás idején

Rügyfakadás idején…

 

Újul a tér,

Frissül a vér,

Tágul a tél

Meg a dér,

Rügyfakadás idején…

 

Rügyfakadás idején…

 

Dugja fejét a virág,

Rólunk szól a világ,

Újra a Lét közepén,

Élet legtetején,

Rügyfakadás idején…

 

Rügyfakadás idején…

 

Gyűlnek a vágyak,

Tűnik a bánat,

Virradatok peremén

Csillog a hajnali fény

Rügyfakadás idején…

 

Rügyfakadás idején…

 

Fénylő Lét közepén,

Szent Élet tetején,

A lélek halhatatlan?

Az emberi kultúrában ez az egyik “kérdések kérdése”. Sokan sokféleképpen feleltek rá.

De olyan különös választ kevesen adhattak rá, mint egy bizonyos Professzor P., akiről az 1870-es porosz hadsereg tábori fősebészének emlékirata beszél.

A derék tanerő a következő kijelentésre ragadtatta magát:

- A lélek egyesek szerint halhatatlan, mások szerint meg nem az. Azt hiszem, mint minden másban, az igazság itt is középen van.

 

Tél és Tavasz mezsgyéjén

Napsütés már volna talán,

De a Tavasz?

Túl a csodán…

 

Télben van ezer hivatal;

Állítólag mind jót akar.

 

Aprólékos, gondos sátán

Vigyorog hóbuckák hátán.

 

Napsütés még volna talán,

Tavasz?

Túl a vágyak falán.

 

Télben profitvarjú károg,

Az égen halál szivárog.

 

Drótos fülbe zörejzene;

Marad a Tél – mindörökre.

 

Festett pinty műanyag ágra;

Tévé buzdít butaságra.

 

Ha nincsen jövő-dallama,

A Tavasz – csak matéria.

Szerelem és líra - CLX.

SZÁZHATVANADIK RÉSZ

 

A költő, író státusza

 

v     Vajon a költő, író egyéni emberi felelőssége kisebb, vagy nagyobb, mint a hétköznapi emberé?

 

Semmiképpen sem lehet kisebb, hiszen a költő, mint magánszemély, a hétköznapok dimenziójának is részese.

 

Kondul a hajókürt

Kondul a hajókürt,

Reszket a való;

Végzet-kertben  játszadozni

Gyermeknek való.

 

Szenvednek a gyengék,

Hallgat az erős,

Létért a holt matéria

Sose felelős.

 

Közömbös a nemlét,

Az ember? – Szeret;

Nem génektől származik a

Lelkiismeret.

 

Kondul a hajókürt,

Egyszer meghalunk;

Ha csak hitványságot hagyunk -

Hitványak vagyunk.

 

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - XXX.

HARMINCADIK RÉSZ

 

Tojgun pasa hadműveleti bekerítése sikerrel járt, Szigetvár elszigetelődött. A magyarok nem tudták érdemben akadályozni a török törekvéseket, mert a nagyon átgondolt, szerteszét portyázó, megfélemlítő oszmán taktikának nem találták meg az ellenszerét.

 

Vénülő időben, fásult napokon

Vénülő időben,

Fásult napokon,

A szférák zenéje

Hervadt, monoton.

 

Hever az öreg Nap,

Mint fagyott szeder,

Sugaras orcáját

Köd takarja el.

 

Fenn a fellegek mind

Szürke fantomok,

Születő Tavaszban

Hol Tél imbolyog.

 

Vénülő időben,

Fásult napokon,

Jövő kopogtat a

Zárt ablakokon.

 

Hallgat a Múlt, mint egy

Fáradt idegen,

Kocsmaasztal mellett

Locsog a Jelen.

 

Perc-létű rossz kánon

Szószéken dadog,

Ölni készülnek a pártok

Állítólag Bodajkon esett meg valamikor az 1870-es években.

Választás idején a szemben álló politikai pártok helyi vezetői és azok hívei között valami nagyon komoly konfliktus támadt. Tömeget alkottak kormánypártiak is, ellenzékiek is, előkerültek a fütykösök, sétapálcák, lovagló ostorok.

Iszonyú sértéseket vágtak egymás fejéhez, üvöltve szidták egymás felmenőit, köpködtek, dühödten rázták a fegyvereiket.

Tomboltak, mint aki ölni készül.

Miért nem ugrottak egymásnak?

Kicsi Társam, élünk szépen

Kicsi Társam, élünk szépen,

Mint mesében, erdőszélen.

 

Az erdő mélye fénytelen,

Szamócát meg szörnyet terem.

 

A pusztában nyarak, telek,

Jó emberek, rossz emberek.

 

Kicsi Társam, élünk szépen,

Időbeli erdőszélen.

 

Az ünnepnap – cifra bádog;

Öregedő hazugságok.

 

A hétköznap – tűnő öröm,

Amíg élek, mind köszönöm.

 

Kicsi Társam, élünk szépen,

A magunk téridejében.

 

A boldogság Isten szava,

Örök autonómia.

 

Szerelem és líra - CLIX.

SZÁZÖTVENKILENCEDIK RÉSZ

 

Voltaképpen ez a leglényegesebb kérdés. Ha a művészet az emberi kultúrában nem közérdekű, hanem csupán egy jól meghatározható csoporthoz köthető jelenség volna, igazat kellene adnunk a művészet intézményi elméletének. Ebben az esetben a művészetnek nem is lehetne az egész emberi társadalom szempontjából fontos funkciója.

 

Csakhogy…

 

Gyermekeimhez

Köszönöm Nektek,

Hogy vagytok nekem,

Hogy tartalmas lehet az életem.

 

Isten örökké áldjon Titeket,

Hogy megszülettetek,

S Létetekkel

Felnőtté tettetek.

 

Míg szülők nem leszünk,

A lét – hamis;

A gyermektelen – gyermek maga is.

 

Ahogy szülővé,

Felnőtté

Lehettünk;

Isten sóhajtott -

Bennünk és felettünk.

 

Míg Gyermek nincs,

Az Idő mendegél,

Bőg az anyag,

Fityiszt mutat a tél,

A szülő más dimenzióban él.

 

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - XXIX.

HUSZONKILENCEDIK RÉSZ

 

A török célja egyértelműen Szigetvár hadműveleti bekerítése és – ha ez lehetséges – az elfoglalása volt. Tojgun budai pasa a közvetlenül a parancsnoksága alá tartozó egységeken kívül az esztergomi, a nógrádi, a hatvani, a szekszárdi és a simontornyai szandzsákból is csapatokat vont össze. Ezeken kívül az összes dunántúli bég alakulatai portyára indultak, hogy a magyar védelmet kellőképpen szétzilálják és megfélemlítsék.

 

Messze, túl a láthatáron

Messze, túl a láthatáron

Vigyáz ránk az éber Álom.

 

Míg álmaink el nem tűnnek -

Van célja az életünknek.

 

Ős Becsület örök áron,

Messze túl a láthatáron.

 

Messze túl a láthatáron

Múltunk hófehér oltáron.

 

Cselekvő hazaszeretet

Ha van, ma is csodát tehet.

 

Messze túl a láthatáron -

Szabadság vagy globál-járom.

 

Vagy világba szétszéledve,

Vagy jövővé nemesedve.

 

Népek hazája – szép álom;

Messze túl a láthatáron.

 

Oldalak