lnpeters blogja

A Szerelem újra éled

A Szerelem újra éled

Minden csúf téli napon,

Amikor csípős hajnalon

A szememet kinyitom.

 

A Szerelem újra virul,

Mint az ifjú fergeteg,

Amikor estére végre

Hozzád hazatérhetek.

 

A Szerelem örömvirág,

Amíg élünk, ünnepel,

A Szerelem sose múlik,

Csak az élet tűnik el.

Milyen lesz a tél?

Deák Ferenc 1865 januárjának elején, kemény hidegben egy falun utazott keresztül.

Amíg a kocsisa a lovakat pihentette, Deák szóba elegyedett a falusiakkal. Kiderült, hogy éppen a közelben lakik Jani bá’, aki mindig előre meg tudja mondani, milyen lesz a tél.

Nosza, erre Deák is kíváncsi volt. Elbaktatott az öreg házához.

Jani bá’ nem sejtette, ki a látogatója.

- Milyen lesz a tél, Jani bá’?

Az öreg megvakarta a füle tövét.

- Ha ma nem fagy, kemény lesz.

Deák szétnézett. Fagyott bizony, elég rendesen.

- És ha fagy?

Újabb év kezdetén...

Újabb év kezdetén...

Az Idő még szűz, és megifjodik

A Várakozás,

Hátha most jöhet

Valami Más...

 

A naptárba már új évszám került,

És alábbhagyott a cudar hideg.

Új év.

A futó örömök után.

Jönnek az újabb, és a régi gondok.

 

Tél közepén

Barantáltak

Fosztogató ködök,

Jéggé fagyott a hagyomány,

És a világ

Köhög.

 

Újabb év kezdetén...

Gögyén vigyorgó sivár új adók,

A politika, mit gigászi pók,

Trónol a romlás kellős közepén,

Szerelem és líra - CLII.

 

SZÁZÖTVENKETTEDIK RÉSZ

 

Ha a „művészet vége” hisztéria a hivatali művészet korszakának leáldozására utal, úgy gondolom, a fején találja a szöget. Csak a körülmények elgondolásában téved.

 

A hivatali művészet előbb vagy utóbb biztosan bekövetkező pusztulása minden kockázat nélkül prognosztizálható, hiszen semmiféle lényeges társadalmi funkciója nincs. A „minden egész eltörött” állapotnak, a társadalom töredezettségének köszönheti létét, a töredezettség esetleges felszámolódása a hivatali művészetet is felszámolja.

 

Új esztendő, friss remények

Új esztendő, friss remények,

Ezer gyertya ég,

Könnyű, boldog évünk legyen,

Adja meg az Ég!

 

Ismét nevet vált az Idő,

Él a babona,

Legyen végre öröm, legyen

Igazi csoda.

 

Új évet ad most az Isten,

Új teret nekünk,

Ha újra reménykedhetünk,

Tovább élhetünk.

 

Új esztendő, a kedélyre

Új remény kerül,

Ami tavaly kudarcba fúlt,

Hátha sikerül.

 

Boldog újesztendőt,

Minden igaz Hitnek,

A Békességet szerető

Igaz Embereknek!

 

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma?- XXI.

HUSZONEGYEDIK RÉSZ

 

A Magyarországról és az osztrák örökös tartományokból összegyűjtött katonaság tétlenül vesztegelt Győr alatt. A zömmel német, cseh, olasz és spanyol egységek parancsnokai semmi hajlandóságot sem mutattak arra, hogy tevőlegesen lépjenek fel a török ellen. A feladatuk egyértelműen az örökös tartományok biztosítása volt, ennek eleget is tettek. Könnyű dolguk volt, a török elállt attól, hogy Ausztria irányába folytassa a támadást.

 

Az év lassan lejár...

Az év lassan lejár…

A tél förgeteg trombitáját fújja,

Fényes lélekkel készülünk az újra,

A világ jobbra vár.

 

Sápadt özvegy a tél,

Ködök takarnak reményt és utat,

Születő jövő múlt után kutat,

Poklot regél a szél.

 

Fecsegnek locska végzetek,

Hallgat az Akarat.

 

Az év lassan lejár...

Téli napok kullognak csendesen,

Jövő és múlt a jelennel üzen,

A világ – rossz bazár.

 

Vén verkli nyekereg,

Minden kocsma a rossz zenében ázik,

Karácsony után

A láthatáron szürke köd lebeg,

Fagy közeleg.

 

Kint a vénülő év terhe kopog,

Bent tűz ropog.

 

Bennem új hiányérzet alakul,

S a Múlt fakul

 

Karácsony után

Új hétköznapok,

A jelen gomolyog,

A múlt – ragyog.

 

Hajnalban a köd

Fehér lepedő;

Újabb körét kezdi

A vén Idő.

 

Az Élet -

Hegyet fúró

Kis patak;

Anyag zörög -

Az Isten hallgatag.

Várva várt karácsony

VÁRVA VÁRT KARÁCSONY

 

Meghitt ünnep fenyőágon;

Eljött végre a Karácsony.

 

Tépett lelkünk menedéke;

Szent, egyszerű esti béke.

 

Kicsi gyertyafény imbolyog,

Az Isten bennünk mosolyog.

 

Szent Karácsony gyertyafényben,

Köszönöm, hogy eddig éltem.

 

Félénk érzés újra éled,

Élni való most az Élet.

 

Halkan csendül a tiszta Szó,

Élni és remélni való.

 

Szent Karácsony, Szent Karácsony,

Meghitt este Élet-ágon.

 

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - XX.

 

HUSZADIK RÉSZ

 

Kanizsa sikeres védelme azonban elveszett az 1543. esztendő rettenetes veszteségeinek áradatában. A magyar kortársak szemmel láthatóan nem nagyon figyeltek fel rá. Azzal nyugtázták, hogy Kanizsa védői megtették a kötelességüket, szemben más várakkal, amelyek elvesztek.

 

Ádvent vége felé

Hideg szelek köntösébe

Öltözik a reggel,

Zúg a harang,

Karácsonyt vár az Isten,

S az Ember.

 

A külső világ közömbös,

Vakon mered jégbe,

Ember nélkül csak a csillag

Hideg fénye égne.

 

Közönyös az anyag-világ,

Mint örök december;

Istentől és

Önmagától

Kap hitet

Az Ember.

 

Hideg szelek köntösében

Didereg a múltunk,

Hogyha folyton elcsüggedünk,

Semmit se tanultunk.

 

Elődeink a hazában

Születtek és haltak,

Háborús menetrend, háborús portás

Az első világháború idején a történet bejárta a sajtót.

—–

A vasutasokat nem sorozták be, nem vitték a frontra, ezért igensok protekciós húzta meg magát közöttük, korabeli szóhasználattal: dekkolt. Főleg olyanok helyébe furakodtak be, akik letették a vasutaszubbonyt, és önként jelentkeztek a frontra. A háború elején sok ilyen akadt.

Akkor még sajátos foglalkozás volt a vasútállomás portása. Abban az időben ő adott felvilágosítást. Egy ilyen friss portás remeklését a sajtó is megörökítette.

Tehát:

Ádventi számvetés

A hatodik évtizedben

Mindent higgadtabban, szebben…

 

Nem pályázom olcsó sarcra,

Nem nevelek osztályharcra.

 

Se fehérnek, se vörösnek;

Maradok külsőkörösnek.

 

A hatodik évtizedben

A sors szoknyája meglebben.

 

Ripacskodhatnak kánonék;

A boldogság – peremvidék.

 

A hivatal füle csorba,

Nem állok szekértáborba.

 

A hatodik évtizedben,

Hétköznapi szeretetben.

 

Akit a smokk-igény kerül,

Megalkudni nem kényszerül.

 

Szerelem és líra - CL.

SZÁZÖTVENEDIK RÉSZ

 

v     Vajon a „minden egész eltörött” örökös ismételgetése valóban felment-e bennünket bármilyen felelősség alól?

 

Ez sokkal nehezebb kérdés annál, amilyennek tűnik. Látszólag nagyon könnyű a válasz, ha csak a józan ész egyszerű dimenziójának oldaláról közelítjük meg, hiszen a kérdés nyilvánvalóan abszurd.

 

Csakhogy…

 

Ádvent - Anikóval

Szorgos Kezed nyomán,

Mint szép régi rege;

Már itt lebeg házunk felett

Karácsony szelleme.

 

Számos aprócska változás

Éleszti a hitet,

Hogy bármilyen is a világ,

Itt Karácsony lehet.

 

Újra vidám a nappali,

Mosolyog a szoba,

Engem Isten és Anikóm

Nem hagynak el soha.

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - XIXI.

Tizenkilencedik rész

 

Zrínyi Miklós nemzedéke már élt Mohács idején, de a harcban kora miatt még nem vehetett részt.

 

A Buda eleste utáni években vált felnőtté az első olyan magyar generáció, amelyik már a mohácsi csata után született. Egészen másképpen látták a világot ezek a nemzedékek, és benne az ország helyzetét, mint elődeik.

 

Örök Ádvent

Ádventet csak Isten ad;

A Karácsony – ránk marad.

 

Számos Ádvent tovaszáll,

Isten mindörökre vár.

 

Szépet látni,

Jóra várni,

Isten elé odaállni….

 

Örök Ádvent csak a Lét,

Elspóroljuk – szanaszét.

 

Csak anyag, meg hatalom;

Égig ér a kusza lom.

 

Ádvent, rés az anyag-rácson;

Hátha egyszer lesz Karácsony…

E.V.

Az alábbi történetet Bölöni György mesélte:

----

Egy alkalommal Ady néhány versét egy borítékba tette, és küldönccel küldte be a Nyugat szerkesztőségébe. A borítékra ezt írta: "Nyugat szerkesztősége, Osvát Ernő és Fenyő Miksa Úrnak. E. V. ".

A levél negyedórán belül a címzettek kezébe került. Osvátnak feltűnt a két betű:

- Mi jelent az E. V.? Fenyő vállat vont.

- Mi lenne? Egy Vers.

- Nem egy vers van benne, hanem három!

Fenyő Miksa megvakarta a füle tövét.

Szalagavató a Bartókban

Se hamis pátosz itt,

Se vézna szólamok;

Csak élő Múlt,

Egy csipetnyi Jövő

Zenére táncol a vidám Jelennel,

S a vén Idő kíváncsian megáll.

 

A friss, szép élmény emlékké fakul,

Múlttá öregszik a mai jelen,

És rútul szemetek közé nevet

A vén tohonya, cinikus világ…

Őrzitek-e majd ezt a tisztaságot?

 

Ragyogó koronátok:

A Tehetség;

Isten legyen kegyes -

Szép fényes esték,

És még fényesebb boldog nappalok

Kísérjenek Titeket mindhalálig.

 

Oldalak