A hónap verse: Március

A szenvedések tengerén
jéghegyek közt virág fakad,
csak vigyétek fénylőn, dicsőn
Krisztust, a szent, a nagy Tavaszt!
Kárász Izabella



A hónap verse nem is lehetne más,
mint éppen egy erről szóló költemény!  


Pete László Miklós:
Ébredező szent Kikelet




Ébredező Szent Kikelet;
Jövő színezi az eget.

Morcos kis hajnali ködök;
Csak a megújhodás örök.

Transzcendens álmok szeretnek,
Profán vágyak kéregetnek.

Ébredező szent Kikelet;
Ünneplőben a fellegek.

Családok, Nemzetek, Hitek
Nélkül a téridő hideg.

Zsong az Élet minden szinten;
Vagyunk az Egy - és a Minden.

Ébredező szent Kikelet;
Az Idő kalapja kerek.

Túl halálon, születésen
Minden szent Pillanat - Éden.

Fénylő Tavasz-ametiszten
Fiatalodik az Isten.

 
   Cím,
Versválasztás
Szerkezet, Elemzés
Értékelés, összegz.



    A vers címében a témája is, mintegy az egészére kiható szövegszemantikai eszköz.
Nem egy szokványos természetfestést találunk ebben a versben, tájlíra ez is természetesen,
de attól sokkal több , a Legtöbb!
Egyetemes eszmei vonala, gondolatisága teszi kivételessé, jó verssé!
A mosolygó kikelet, Váltja fel a mord telet." Népdal. (Erdélyi J. gyüjt.).
"Kikelet'-nek hagyományaink szerint  csak a tavasz kezdetét vagy elejét tekinthetjük,
mely közvetlenül a telet követi, midőn a hó olvad, lágyabb időjárás kezdődik,
 s a fű és egyéb növények mintegy életre kelnek; mi rendesen martius és aprilisban történik. " *
 Székelynaptár szerint március: Kikelet hava.
Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte.  *

 

A Szent Kikelet jelzős szerkezet a természet örök megújhodásának
 klasszikus szépségű, szemléletes , összetett jelentésű jelképe.
Öröktől fogva van,  jön újra új Kikelet,    léte végtelen.
" A "szent" idő élménye teszi a vallásos ember számára lehetővé,
hogy időről időre újból megtalálja azt a kozmoszt, amilyen az in principio,
 a teremtés mitikus pillanatában volt."***


Szerkezet
 
Tartalom:

    Az "Ébredező szent Kikelet" visszatérő sora, refrénszerű ismétlés, hangsúlyt kap.Ezzel építkezik is.
Vele súlypontoz a Költő...a Szent Kikelet metaforával, és a szent Kikelet metonímiás vátozataival,
a visszatérő sorokban(3) - a szent jelző - kisbetűsre vált,  ahogyan a változó világ,
a szentből lassú lépésekkel átcsúszik a profán mezőre.
 

"Kezdetben egypólusú volt az ember látása: csak szent létezett,
 meghasonlottságban kettéhasadt a mindenség, szentre és profánra." ***
 "A hasadás mintha maga alá akarta volna temetni a szentséget, hogy maradjon csak a profán. 
De a spirituális korszakváltás megfordítja a tendenciát és újra egypólusúvá teszi a mindenséget:
győz a szentség. Így profán helyett, sőt szent és profán helyett marad: Szent és Szent…"
  ***       
Így nem csupán csak formai elem,  a lírai ént hűen igazoló, fontos tényt közvetít.
      

Forma:

Szerkezeti egységekre
(3) bontó kulcsmondata, mértani pontossággal rendez,
- részenként 6 sor egy szerkezeti egység. A 3-szor két sorok,
Kötött versformában , párosan remekül rímelő, felező nyolcasokban.
      
Elemzés

A.
Ébredező Szent Kikelet; 
Jövő színezi az eget.
                     
Morcos kis hajnali ködök;
Csak a megújhodás örök.

Transzcendens álmok szeretnek,
Profán vágyak kéregetnek.
   
A természet örök rendjének történései a Költő számára nem hétköznapi eseményként zajlanak
 A "Szent Kikelet" a metaforákra jellemző  nagybetűs írásmódot követi,
ezzel vallva, vállalva is a lírikus hiteles látásmódját,  
aki tudatában van az évszakok menetrendjének igazi voltával, annak állandóságával,
ezért ez a jelzős szintagma jogasan, de köztudottan is az Örök Tavasz jelképe.

A megújhodás "ébredező" volta finoman árnyalt,  jöttének fokozatát jelzi.
A természet sohasem immel-ámmal, sőt körforgásban, fáradhatatlanul végzi  a dolgát.
  ( A  még fel nem ébredt titkokra is utal, bizonyára ...az emberre is,
akinek kellene.., mégsem " kél ki..." szunnyadozva, töpreng inkább.
 Az eget szemléli, aki a Napot reméli módjára.)


Jövő színezi az eget.  Meghökkentő  trópus ez a.. Jövő-kép!!
A Jövő, azaz az Eljövendő, a valóban tevékeny Élet nyit kaput!
Évelő Reménnyel színez,  nem festi...Van különbség! 
Már minden adott, csak színezni kell.
Optimista hittel, az iránta való bizalommal láttat, észrevételez ebben gyönyörű megszemélyesítésben úgy, mint ahogyan a tavasz életteret megszépítő,
varázslatos  történéseire várakozva, alázattal illik  tekinteni.   
Nyilvánvaló, az Ígéretes Jövőre is gondolnunk, ami természetesen megadatik a Benne hívőknek.   A természet szorgalmasan lát neki a feladatához, örök rendje szerint.
Útjába semmi nem állhat annak, ami eleve elrendelt...mert Élő, eleven.

 

Az"Morcos kis hajnali ködök" elfogadható kísérő jelenségek, nem jelentenek akadályt.
Szokásos velejárói a természet változásainak, lassítanak, visszatartanak
valós természeti jelenség a folyamatokat illetően, belenyugvással tudomásul vehetők...
A megszemélyesített jelzővel, a morcossal, kitűnő a hagulatfestés, árnyal és gyöngédségről árulkodik .
Morcos az az ébredező is, aki nem képes igazán örülni és gyönyörködni a kikeletben, a rügyfakadásban, a madárdalban.
Látni látja, de lelki vaksága miatt nincs öröme benne. Marad örök álmodozó. Bár ebben sem az igazi.
Nem ragaszkodik, és nem is képes szeretni igazán. Akkor védené...nem tenné tönkre! Csak  a megújhodás örök!

Minden újra éppé, frissé, elevenné válik körülöttünk...De bennünk is, ha ezért mi is kitartóan teszünk! Üdvös, ha folyamatosan észrevesszük a nekünk szóló ajándékokat: így a tavaszi napsütést, a virágnyilást..
 

A "mehújhodás", megújulás régies, archaikus változata. Nem véletetlenül használja a Költő,
célja az ünnepélyesség hangulatának megteremtése, annak örök volta kapcsán.
A fel nem fogható; az elérhetetlen, természetfeletti álmok élők, itt élő voltuk nem meglepő!
Hogyan!? Nem evilági álmokról beszélünk!
Transzcendens álmok szeretnek,
Isten, a mi megálmodónk, az igaz Szeretet, aki  a teremtett világot Megváltó álmokat képviseli.  Mert úgy szerette a világot... Ő az, aki Jövőt színez!? Körfogásban tart!? Folyton megújít és megújul?!
 

A szenten kívüli (pro-fan),  mindaz, ami világi, anyagi,
 relatív természetű, ami bizton befészkelte magát az életünkbe.
" Valójában nincs teljesen profán létezés. A profán élet mellett döntő embernek,  bármennyire deszakralizálja is a világot, sohasem sikerül teljesen megszabadulnia a vallásos viselkedéstől. " ***

 

Profán vágyak kéregetnek. 
Koldussá téve bennünket , csak vágyainkkal fordulunk Istenhez, vallásos emberként is!
Nem vallásosként pedig  vágyak, óhajok /főnévi metafora/ mi magunk vagyunk,
a test hajszolta lelki szolgaságba űzötten. Csodálatos igazság, a gyarló emberi voltunkról.

B.
Ébredező szent Kikelet;
Ünneplőben a fellegek.

Családok, Nemzetek, Hitek
Nélkül a téridő hideg.

Zsong az Élet minden szinten;
 Vagyunk az Egy - és a Minden.

Ünneplőben a fellegek
Az ember tudatában a mindenség tükrözött képét mindenkor a szentség aurája lengi körül.
Egyébként nem lenne szent a benne lévő újjászületés sem, ami külső beavatkozás nélkül, belül zajlik.
A természet olyan történései mint éppen a rügyfakadás, virágeső, később a gyümölcsök érése, aratás stb.
ünnepi pillanatai életünknek! Hozzájuk megannyi ünnep, hagyomány kapcsolódik!
A Nagy Koreográfus az őszi elmúlást, a téli haldoklást feledve "véget vet a gyásznak" !
Éppen a sötét fellegeknek - mint a Gonviselés gondjainak -  kell jelezniük, kell oszlaniuk, ünneplőbe öltözniük menetrendszerűen!
OdaFönn már a kezdetektől ünneplik ezt eseményt, ideje lenne a viduló égi kék alatt, ebben az egyre világosodó Föld létben is!
Ünneppé tenni az Élet Folyamatosságát, úgy hinni benne!!

Családok, Nemzetek, Hitek
Nélkül a téridő hideg.

Családok, Nemzetek, Hitek
Vitathatatlanul három fontos pillérei életünknek, fennmaradásunk tartóoszlopai,
értékteremtő és megőrző tevékenységünk alapjai!

A nagybetűs szavak vallanak, tisztelettel, alázattal  ebben a léleképítő hitvallásban!
A költőnek a világmindenség minden elemében föl kellene fedeznie az egyetemes szentség jelenlétét,
mint legfontosabb Értéket! Sőt erről vallani, átadni azt , építeni hittel , kedvvel, szeretettel;
mert elkötelezettség! Éppen ezt teszi  ebben a versében, és sok másban is Pete László Miklós!
Enélkül nincs értelme az alkotásnak! A profán ember "kriptovallásos" viselkedésű, Ő nem lehet az!
Meglehet emberi felelőssége, elhivatottsága, hitvallása  kell legyen mindenkinek.
Az elvakultságot józanul senki nem kívánja, ám a szentségre való vakságot kárhoztatja.
Családok, Nemzetek, Hitek ...Egyetemes , vitathatatlanul legmagasabb rendű értékeink,
nélkülözhetetlen értékmérő Elemei az alkotó életnek!Döntően meghatározója, alfája és omegája létünknek.
Ezek Nélkül a téridő hideg. "   Ha fáznak még az emberek
tavasztalan, téli, hideg, vak éjszakán, csupán azért,mert ridegek, jaj, a szívek! ("Kárász Izabella)

A Világegyetem minden létezőt magába ölelő fogalma, a téridőt is magába kell foglalja.
Ha a téridő létezik, akkor a Világegyetemhez, a Midenséghez tartozik.
Einstein óta a teret és az időt egyébként is egy egységként kezeljük és
jelezve ezt az egységet a szóösszetétellel,  téridőként beszélünk róla.
Csak Kikeletek váthatnak meg bennünket a dermesztő Hidegtől!


Zsong az Élet minden szinten;
Vagyunk az Egy - és a Minden.
 Az "élet rítusok sorozata" időről időre újból részt vehetünk benne,
aktuális örömforrásai életünknek, erőt adó , alakító számunkra a körülöttünk forgó világ is.
Zsong, élettel telik, mozgásban van, gyarapszik.
Frissül a természet, benne, vele minden, még az az emberi természetnek is nyitva kell állnia
meg kell újulnia, van rá lehetősége, így esélye is!
Egy olyan szent időben lehet része, amely bizonyos szempontból az "örökkévalósággal" azonosítható.
Egyként részei vagyunk a Mindennek, de a minden is eredendően bennünk rejtőzik!
Hosszasan, filozófikusan lehetne fejtegetni, de az evidenciákat nem szükséges.
Tömörségük folytán gondolatilag is erős mondatok művészi erővel bírnak,
bennük a
gondolkodó mindent egyben meglátó meggyőződése meg is győzi az olvasót! ***

A szentre és profánra hasadt a mindenség az a hely , ahol minden az Egyben van,
az Egyben pedig a Minden!  Annyira tökéletes a mű, és a működése is!

C.

Ébredező szent Kikelet;
Az Idő kalapja kerek.

Túl halálon, születésen
Minden szent Pillanat - Éden.

Fénylő Tavasz-ametiszten
Fiatalodik az Isten.

Ébredező Kikelet;
"A szent idő paradox módon körkörös, visszafordítható,
újból elnyerhető időnek mutatkozik, egyfajta mitikus, örök jelennek,
amelyben az ember a rítusok közvetítésével időről időre újból részt vehet. "***
Sűrített metonímiákkal, komplex trópusokkal dolgozik a költő,
nagyon találóakkal, egyértelműekkel!

Az idő veheti a kalapját, mint, aki indulásra kész!
Az Idő kalapja kerek.
Egyszerű bővített mondatban ágyazza az állandóság szemléletes képét!
A Végtelennek, az örökkévalóságnak ennél frappánsabb  megjelenítése aligha lehet,
úgy hogy nem zárja ki a vég voltát sem. "Mindennek ideje van..."
Túl halálon, születésen
Minden szent Pillanat - Éden.

"Aki  vallásos az idővel szembeni magatartás alapján is különbözik másoktól, nem hajlandó teljesen a modern,történelmi jelenben élni;
azon fáradozik, hogy egy olyan szent időben legyen része,
amely bizonyos szempontból az örökkévalósággal azonosítható."

 Az időben nincs törés, és az időnek nincs "titka".
 
Ha pedig van, az éppen az, hogy minden szent pillanat Éden!
Átélhető édeni pillanatokért van értelme a létezésnek és értelme van az újjászületésnek.

 

"Ember, világ, Isten – a mindenség minden elemében ott van, mint egyetemes szentség ."***
A megújhodásban ott van a megszentelődés.
Fénylő Tavasz-ametiszten
Fiatalodik az Isten.

Nietzsche mondta, hogy Isten meghalt – de azt már elfelejtik idézni, hogy „és mi öltük meg”. De "feltámadt", és egyre fiatalodik is.
Ettől reménytadó, biztató sugallata, mondanivalója nem is lehet egy versnek!
A vers alapján maga a bizonyosság is!!
Fénylő Tavasz-ametiszten sorban
közeledünk, és megérkezünk  a vers csúcsponjához!
Fénylő Tavasz-ametiszten...sorban a
kép megállít!
Megállít  ez a  kivételes, kristáytiszta ragyogás!
Arra gondolunk önkéntelenül, aki az
emberiség örök Tavaszaként jött el,
meghalt és feltámadt, sokunk örömére még  fiatalodik is!!
Kikeletek sorát hozta, hozza el életünkbe, ha beengedjük.
Áldásnak nevezik.

Megyek a kéklő tiszta ég alatt,
utamra hajlik barka, mirtuszág,
és zengem én az élet himnuszát,
az Életét… az Úrnak Krisztusát.
Túrmezei Erzsébet


Első olasásakor éreztem, hogy remek vers ez , boncolgatva derült ki számomra is, hogy kincsre találtam, Ametisztre, hiszen a vers is, üzenete is örök csillogás, bizonyságtétel! Lelki elixír.
A nagybetűs szavak vallanak, tisztelettel, alázattal  ebben a léleképítő hitvallásban!
Nemcsak a Költőnek feladta, felelőssége, mint Alkotónak, hanem mint hívő embernek kötelessége is, továbbadni  hitbeli meggyőződését, mint evangéliumát.
Isten áldja érte!

 

  ***Források

(F: http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/honapok/3.php)*

http://www.kagylokurt.hu/763/tarsadalomtudomany/szent-es-profan.html**

/  http://kikelet.szojelentese.com/ *

https://terebess.hu/keletkultinfo/profan1.html#2***

http://spiritterapia.uw.hu/KRIST-2012-06.ametiszt.html****
 

 Kiegészítések:   

 Baranyai tájszólás szerént van bekelet is, mely őszt jelent.
Ezen ellentétből és észjárásból indulva ki, a kikelet annyit tenne,
 mint az aklokban, ólakban tartott barmok kieresztésének, kikeléésnek ideje;
bekelet pedig jelentené a késő őszt, midőn a marha bekel, vagy,
mint mondani szokták, beszorúl.
 

** Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező,
agg Mamurius Veturiust (vö. "télkiverés", "télkihordás"),
 és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna "anyát".
 Anna Perenna ünnepe később amolyan "marciális" jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.

ametiszt a kvarc ásványnak az ibolyaszínű változata.
A legenda szerint maga a kristály a szépséges római Amethyst testéből született. Egy napon Bacchus boristen dühében egy falka tigrist küldött az emberekre, hogy az első velük szembejövőt megtámadják. Épp a szépséges Amethyst haladt feléjük, mire a Hold istennője megszánva őt, színtiszta kristállyá változtatta, mielőtt a tigrisek észrevehették volna. Bacchus isten, amikor meglátta a kristállyá meredt gyönyörű lányt, megbánta átkát és vörösborszínű könnyeket hullajtott, így kapat gyönyörű lilás színét a kvarckristályból képződött ametiszt.


 

Hozzászólások

Judit képe

Kata, Laci!
Gratulálok a vershez és az elemzéshez! :-)