Hogyan alkossunk költői képet? - Varga Tibor költő, a Csarnok tagjának rovata

 

Kedves Versírók, Alkotók, Olvasók, Látogatók!
 
Tanulságos kis játékra hívlak Benneteket, amelyben tanulhatunk a legnagyobb
mestertől: hogyan alkotott ő költői képet. Hogyan lehet plasztikusan szép
például az alábbi költői kép? Minden esetben ott van egy rejtett
kapcsolóelem, amely a most feladott példában is működik. József Attila
három sorát idézem a Külvárosi éjből:
 
Kóbor kutyaként jár a szél,
nagy, lógó nyelve vizet ér
és nyeli a vizet.
 
Fedezzük fel, mi az a rejtett - voltaképpen nem is rejtett, hiszen ott van
a szemünk előtt - kapcsolóelem, amely a kutya és a szél képzetét ily szépen
egymás mellé állítja, és elhiteti velünk, hogy valóban hasonlítanak
egymásra... Ha megtaláltátok, adjatok magyarázatot is hozzá!"
 

Hozzászólások

Mysty Kata képe

      Most fedeztem fel az új feladatot...(miért itt jelent meg...)

      Ez a szókép csodás szinesztézia (lobog a zöld)   , párhuzama (mit sírodon...) egy szép hasonlat ....

     A hasonlatban persze lélegzik egy metonímia (hószirmú rózsák) is!!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

vati képe

Kedves Kata, ezt a rovatot az effajta feladatok közlésére hozta létre a bizottság. Ha tehát a friss hozzászólásokban oldalt e rovat címét látja, és vati hozzászólását, akkor vagy új feladatról, vagy egy feladat összefoglalásáról van szó.

A szinesztéziáról: mint költői szókép érzékleteket mos össze. Költői példának hozhatom Tóth Árpád Körúti hajnal című verséből: Egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő... Látás- és hallásképzet mosódik össze benne. Egyéb példák: barna gondok, hideg fény... A "lobog a zöld" szókapcsolatban viszont csak látásképzet van. Jó azonban, hogy a dolgot felvetette, ötletet adott egy másik feladatra... Most azonban nem ez lesz az új feladat...

Toma Szűk cipő című versén végigvonul a cipő képe, képzete. Minek nevezi ezt a fajta költői kifejezőeszközt az irodalomtudomány? A megfejtés egyetlen szó, magyarázat sem kell hozzá. Segítségül két példát hozok a magyar költészetből. Az egyik Arany János Toldijából: Majd az álom pillangó képében / Elvetődött arra tarka köntösében... Két teljes versszakon vonul végig az álom képe. A másik: Tompa Mihály: A madár fiaihoz című verse, amelynek refrénje: Fiaim, csak énekeljetek. Ölyan költői nyelv ez, amelyet nem érthetett a németajkú cenzor... Iskolai tanulmányaitokból fel kell sejlenie az ismeretnek...

Varga Tibor

Köszönöm szépen , hogy olvashatjuk  a teljes verset. Maradnék annál amit korábban is gondoltam;
nekem "a fák lombjában lobog a zöld" - képei magát az elvesztett személyt elevenítik meg, Az élő, eleven , erős,egészséges emberét, - élet 
Illetve .A "hószírmú rózsák " -ban pedig a halál jelenik meg.

Olvastam Kata megfejtését, a fogalmak, mint szinesztézia, metonímia...jelentésének birtokában sem tudom megnevezni azokat a versen belül, nem tudom, hogy Kata szerint miért szinesztézia a "lobog a zöld" és miért metonímia a "hószírmú rózsa" , és miért nem fordítva?

Toma : Szűk cipő c. versén végigvonuló cipő képzetét allegóriának nevezzük. 

hubart képe

Allegória

Mysty Kata képe

  Allegória!  A Reményhez !

/ a szineztéia :  különböző, az érzékelés területeinek (2) összekepcsolása   egy képben : látás, hallás, szaglás, tapintás.../

 

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

vati képe

No, ez olyan gyorsan ment, mitha egymás szavába vágtatok volna, és mindenki pontos, helyes megoldást adott. Jóska megint segített a következő feladathoz. "Megszemélyesítések, metaforák láncolatán át"...

MaradjunkToma versénél! Milyen szóképek láncolatán keresztül vonul végig a versen a cipőallegória?

Edinának! Daniela olvasta, és el volt ragadtatva a megoldásodtól. Én is. A "lobog a zöld" persze, hogy nem szinesztézia. A többi gondolatod... hát ettől szép a vers...

Varga Tibor

Köszönöm szépen, ha elég bátor lettem volna akkor a teljes vers ismerete nélkül is lemertem volna írni, hogy az elveszített személy feltehetőleg egy férfi, (mint a versből már kiderült édesapa). Szintén a "a fák lombjában úgy lobog a zöld"..Hiszen biztonság, erő sugárzik , ha egy nőt , anyát veszítünk el, akkor talán sérülékenyebb természeti képet választunk a megjelenítéshez a fa helyett, én a nádat választanám, sérülékeny, törékeny, sápadt, védtelen, mint egy anya. Mostmár minden gondolatomat megosztottam ezzel kapcsolatban.(Én is elveszítettem az édesapám, már 24 éve..a hiánya kinem tölthető).

vati képe

Kedves Jóska, ez aztán bravúros volt! Egy dolog zavart csupán - a "nem nyomná már a kérges bőrhatár" sorral kapcsolatban a megszemélyesítés említése talán megér még egy-két mondatot. Tény. hogy valamit nyomni, emberre is jellemző cselekvés, de a kérges bőrre ugyanúgy. A kérges bőr egy bizonyos életkor után az emberi test része ugyanakkor, itt mégsem metonímia, legfeljebb ha átértelmezzük, mint az allegória részét. Ha írtam volt, hogy nem minden igei metafora megszemélyesítés, ez talán mégis közelebb áll az igei metaforához..

Edinának és Lacinak itt is megköszönöm a Számkivetve című versemnek a Facebook-on való megosztását, kellemes perceket okoztatok...

Varga Tibor

Én meg szeretném megköszönni, hogy ez az allegória kifejtésre került, mert megegyezik teljes mértékben a költői szándékkal. Egy segítség Joenak, és másnak, ha az "aki irigyelte, elvette" sor nem érthető: ez arra utal, hogy az ember szokta mondani, bárcsak az ő bőrébe lehetnék. Tehát valaki, ha irigyli, és elveszi, felveszi, akkor nyomja őt tovább az "élet" ebben a testben (ez a test hibás). Itt mondjuk egy szintet feljebb lép az allegória ( vagy inkább ez itt egy belső, negyzetre emelt szimbólum ), mert itt már a test magát a materiális életet is szimbolizálja ( bár lehet, hogy ez máshol is felfejthető).

tulajdonképpen a test (cipő) a materiális élet szimbóluma a nem materiális (lelki élettel) szemben.

meg egy fontos szimbólum, Joe érintette: lelkem bütyke - a bütyökben rejtezik maga a szimbólum feloldása, ami nem más, mint a fájdalom. A kinőtt test maga a fájdalom.

koszonom nektek...


Oldalak