Hogyan alkossunk költői képet? - Varga Tibor költő, a Csarnok tagjának rovata

 

Kedves Versírók, Alkotók, Olvasók, Látogatók!
 
Tanulságos kis játékra hívlak Benneteket, amelyben tanulhatunk a legnagyobb
mestertől: hogyan alkotott ő költői képet. Hogyan lehet plasztikusan szép
például az alábbi költői kép? Minden esetben ott van egy rejtett
kapcsolóelem, amely a most feladott példában is működik. József Attila
három sorát idézem a Külvárosi éjből:
 
Kóbor kutyaként jár a szél,
nagy, lógó nyelve vizet ér
és nyeli a vizet.
 
Fedezzük fel, mi az a rejtett - voltaképpen nem is rejtett, hiszen ott van
a szemünk előtt - kapcsolóelem, amely a kutya és a szél képzetét ily szépen
egymás mellé állítja, és elhiteti velünk, hogy valóban hasonlítanak
egymásra... Ha megtaláltátok, adjatok magyarázatot is hozzá!"
 

Hozzászólások

Addig eljutottam, hogy elolvassam Joe elemzését, és gondoltam, majd a vasárnapi sütés-főzés , ebéd, mosogatás után kényelmesen leülök és néhány mondattal , gondolattal kiegészítem Joe szuper rálátását a versre. Tibor csak tegnap késő este tette fel az újabb kérdését, de látom, itt már elkéstem. Az is lehet rajtam kívül más is megszólalt volna  ma, vagy akár holnap...Toma kedves, muszáj volt ennyire sietned? :P
 

Ó... Sorry :) láttam hogy írtál már, azt hittem, hogy Joe es Tibor összegzésében vége a feladatnak... Sajnálom. Igyekszem még ilyesfajta munkát adó verset írni :)


vati képe

Nos, Kedveseim, most kaptok egy kis pihenőt, foglalkozhattok egymás írásaival, látom, sokan aktivizálták magukat. A következő feladat nagyon nehéz lesz, akár egy héten át is el lehet majd rajta csemegézni. Holnap vagy holnapután jelentkezem vele. Üdv mindenkinek!

Varga Tibor

vati képe

No, Kedveseim! Nézzük hát az új feladatot! Mindössze tíz sor, tehát közlöm az egész verset:

Ady Endre: Jó Csönd-herceg előtt

Holdfény alatt járom az erdőt.

Vacog a fogam s fütyörészek.

Hátam mögött jön tíz-öles

Jó Csönd-herceg

És jaj nekem, ha visszanézek.

 

Óh, jaj nekem, ha elnémulnék,

Vagy fölbámulnék, föl a Holdra:

Egy jajgatás, egy roppanás.

Jó Csönd-herceg

Nagyot lépne és eltiporna.

 

Fő kérdés: Kicsoda, micsoda a Jó Csönd-herceg? A vers kompozícióját is szabad elemezni...

 

Varga Tibor

hubart képe

 

A Jó Csönd-Herceg a költői fantázia által teremtett szimbólum, ha úgy tetszik, misztikus lény.  A motiváló ok Ady gyermekkorának képzeletvilágában keresendő.  A gyermek Ady igen fogékony, érzékeny lelkületű, félénk természetű emberke volt. Feltételezhető, hogy szülőfalujában, Érmindszenten a hosszú téli estéken hallott mesék, rémtörténetek igen nagy hatással voltak gyermeki fantáziájára. A költővé érett Ady témavilágára, látásmódjára hatottak a gyermekkori élmények. Ennek a versnek a tartalma is valószínűleg innen eredeztethető, mondanivalója azonban a mitikus fantáziaképen jóval túlmutat, és egyfajta hivatástudat, ars poetica hordozójává válik. El sem tudja képzelni már az életét úgy, hogy elhallgasson, hiszen a csönd, a hátrafordulás nem más, mint a költő halála.

Szerkezetileg ez a szimbolista vers két, egymástól  jól elhatárolódó egységre oszlik.  Az első szakasz a tényközlésé.  Megismerjük a helyszínt (az éjszakai téli erdőt), a főhőst (a csak a fantáziájában létező misztikus lényt), és a lírai ént, aki bevallott félelmét hangos fütyörészésével üti el.

A második szakaszban magyarázatot kapunk a félelem okára. Itt derül ki, hogy nem mástól, mint önmaga elhallgatásától tart, ami költői mivoltának erkölcsi halálával lenne egyenlő. 

Jó Csönd -herceg előtt 

Ady e versét 1906-ban írta, ekkor már betegségének tudatában volt, s néhány kezelésen is átesett. A „bujasenyves sömört” 1904-ben állapította meg a költőn Bugát Pál. Haláltól való félelmét, menekülését ezáltal megalapozta.


Meglátásom szerint a "Jó Csönd-herceg" a halál szimbóluma.

Kissé paradoxon módon személyesíti meg  a halált és ruházza fel emberéhez hasonló tulajdonságokkal is.
Részemről ez a valós belső feszültség és rettegés kivetítése, hiszen tudja, hogy élete rövidre van szabva. Ennek tükrében vajon miért nevezi mégis "jónak" a halált? Azt gondolom csupán azért, mert eljön majd az idő, amikor már nem fog menekülni , óhajtani, hívni fogja azt,  a testi kínoktól kívánva szabadulást.
Ezáltal szembetűnő egy a címben és a versen végig vonuló ellentét. Az "előtt"-  a halál előtt állok, - mondhatnánk, a versben viszont éppen a költő mögött van a halál, tehát kíséri.

"Holdfény alatt járom az erdőt"
Az első sor látszólag semmit nem rejt, a felszínen a költő sétál éjszaka egy erdőben. Egyértelműen éjszaka van, hiszen csak a holdfény világít. A sötétség viszont alapjában véve félelmet hordoz magában, illetve fekete színével már sejtelmesen meg is jelenítette a halál gondolatát. 

"Vacog a fogam s füyörészek"
Az előző információk nélkül azt gondolhatnánk, hogy hideg van, és a költő fázik. A versben szó sincs erről,  a foga nyílván a félelemtől vacog. A "fütyörészés " egy olyan motívuma  a versnek, amely egyfelől egy cselekvést fejez ki, tehát az életet, majdnem ének, vagy beszéd. Másfelől a növekvő félelem , a rettegés kiűzésére használhatja, egyfajta 
elterelés képpen. Aztán még egy jelentős szerepe lehet, a bátorság kifejezése egy nagy feladattal, a halállal való megbírkózással szemben. Hiszen egy látszólag fütyörésző ember ügyet sem vetve a rá leselkedő veszélyre sétál egy sötét erdőben,- ez a bátorság látszatát kelti. A halállal szemben az egyetlen álruha.

"Hátam mögött jön tiz-öles
Jó Csönd -  herceg "
Konkrétan meg is nevezi félelmének okát, megszemélyesíti a halált, tulajdonnévvel ruházza fel, hatalmas testet kölcsönöz neki.(Nem tíz néma emberre gondol.) Az öl, mint hosszegységként volt használatos, egy öl megközelítőleg 1, 9 m. A költő  a halált tízszer akkorának képzeli el, ezzel is kifejezve az esélytelen harcot , emberi mivoltának csekélységét. Megjeleníti a halál hatalmasságát a beteges, menekülő énjével szemben.

"És jaj nekem ha visszanézek "
Talán arra gondol, ha visszanéz, menten földbe gyökerezik a lába,  megáll, tehát a halálnak alkalmat ad arra, hogy utólérje. Ezt nem szeretné, tehát tovább folytatja az útját.

"Óh, jaj nekem ha elnémulnék,
vagy fölbámulnék, föl a Holdra"

Az előző kép fokozása, a félelem egyre elhatalmasodása jelenik meg a képben. Tovább kell menni, fütyörészve, 
annak ellenére, hogy a belső rettegés egyre fokozódik. Ez párhuzamosan jelenik meg a külső képekben, egészen drámai hatást elérve, igen mesterien.

"Egy jajgatás, egy roppanás" . A vers tetőfoka, amikor a drámai hatás eléri csúcspontját. Nekem annyira az, hogy nem szívesen nézek a gondolat mögé. A költő megáll, és a halál egyszerűen megfojtja, kitekeri a nyakát. Ez utóbbiban van egy roppanás, és talán belefér egy jajgatás is. Mint az élet utolsó jaj szava. Aztán jön az örök elnémulás.

"Jó Csönd -herceg
nagyot lépne és eltiporna".

A vers tudatosan megszerkesztett , egymásra épül, fokozás elvén alapulva fejti ki a drámát, de mindez csak vízió,
árulkodik erről a "ha" szócska.
Ez világos, hisz a tíz-öles halál hatalmasat lép, talán  a költő még futna is előle, de azt is tudja, ha futna , akkor felfedné a gyávaságát, a rettegését. Az is kiderül, hogy a halálnak emberhez hasonló formája, legalábbis körvonala lehet, hiszen lép. Mivel valójában testtelen, úgy gondolom, hogy a képzeletnek ezne belül már nincs határa, de lényegi mondani valója sem .Tudja jól, mennyire nincs esélye legyőzni a halált vagy akár elfutni előle, mint ahogy egyikünknek sincs. Viszont akkora bátorságunk sincs, hogy nagy mellénnyel szembe forduljunk vele. Tesszük a dolgunk, legyen holdfény, vagy nap. A vers az élni akarás és haláltól való félelem párhuzamára épül.(dantei felütés mellett). Végén a címhez jutunk vissza.
Fütyörészve tovább megyünk, és a hátunk mögött ott van a tiz-öles halál, a hatalmas.
Nem tettem még említést a hercegi rangról, méltóságteljes, modoros, talán még udvarias is? Ha „jó”, ez a csönd, akkor udvarias, kegyes, akkor jön amikor kell. Amikor hívjuk, hogy vigyen el. De van nála hatalmasabb , talán ezért csak herceg a halál, de rangos.

(A verset összefüggésbe hozták Pierre Louys Csöndherceghez  c. szonettjével 1891, akit Ady igen kedvelt.)

 

Mysty Kata képe

  Emlékszem erre a versre, nem kellett tanítanom, de ugye illik ismernem a műveit.Ady-nál mindig ott van keményen a lírai Én.

  A másik a  helytállás , a megfelelés , kitűnés , a kiválasztódás ! (nem leszek a szürkék hegedőse)

"Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga,
Hulltommal hullni: ez a szolga dolga,"(Hunn új legenda)

   Legtöbben a halálfélelemmel küzdünk, nem kivétel a költő sem. Viaskodik vele, fél , tudja vele szemben nincs kiút!

   Kísértetként követ bennünket - Látomás!   ( Végigjárjuk a poklot, mint Dante...de nincs vezetőnk.)  Szép halál iránt vágy is  vágyakozásaink tárgya.   A költő is hadakozik .." Meghalok én szépen, szabállyal, De beszédem van a Halállal."   Félünk , kísért a halálfélelem, dehogy akaruk mi vele találkozni! Folyton menekülünk előle .  A Jó Csönd-herceg a  megszemélyesített halál  ....Az ember elmúláshoz való ambivalens viszonyára  utal .  A jelzi , a minőségi fölségrendűségét az üldözőnek , Jó -t akaró .  Azért  űzi a lírai ént , hogy a hajszában  erősödjön, hiszen tudatában van az ellenkezőjével. Azaz a természetes kiválasztódás Darwin-i. elméletével..Az élet hajszájában az ösztön mentén erősödik az én. Pontosan ezáltal élteti ( Egy másik dolog a halálnak a jó, megváltó oldala....)  A vers képsora fordított időrendben jelenik meg: 1vsz az én megsemmisülésének félelmes  érzete, föloldja a fütyörészéssel  és csak utána 2.vsz Csönd-hercegének , a  halált hozó rémnek  lépteit idézi meg.

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

vati képe

Köszönöm az aktivitásotokat, sokat tanultam tőletek. Feri értelmezése teljes összhangban van az enyémmel, Jóska még ki is egészítette mindezt, Edina bőséges irodalomtörténeti ismerettel bővítette mindannyiunk tudását. Katának, aki ezek szerint kolléga is, szintén köszönöm. Most egy egyszerűnek tűnő feladat következik. József Attila Ódájának nyitósora:

Itt ülök csillámló sziklafalon...

Kérdés: Hol ült a költő? (Vigyázat, némi tréfa is van benne...)

Varga Tibor

vati képe

Jártam a Molnár Sziklánál. Én leszédültem volna onnan :)

Varga Tibor

hubart képe

Joe leírta a lényeget, egy idézetet szeretnék hozzáfűzni, amit a neten találtam. 

 

Az Óda keletkezésének történetérõl Csorba Piroska gimnáziumi tanár, író beszélt. Mint fogalmazott:
„Itt, a Bükk lábánál, 1933 júniusában született az Óda címû vers, amikor a lillafüredi Palotaszállóban az Írók Gazdasági Egyesülete tartott konferenciát, és József Attila beleszeretett az egyik résztvevõbe, Marton Mártába. Õ ihlette az Óda címû csodálatos verset, amely nemcsak a magyar, hanem a világirodalom talán legszebb szerelmes verse. Magyarország egyik csodálatos helyén, Lillafüreden áll József Attila szobra, hiszen itt született meg az Óda, a Hámori-tó és a Palotaszálló mellett, a hegyek lábánál, a mesés vízesés közvetlen közelében". 
 
A Molnár-szikla a Bükk hegységben található, a Miskolcról Lillafüred felé vezető út közelében. A sziklafal fehér színű, hiszen mészkőből van, a "csillámlása" valószínűleg a közetbe ágyazódó csillám (Máriaüveg) szemcséknek tulajdonítható. Erről József bizonyára többet tud mesélni, hiszen ha jól tudom, geológus.

Oldalak