Az Élő Magyar Líra Csarnoka - az első hetek tanulságai

Két hete indult el az új honlapunk. Nekem a lehető legbalszerencsésebb módon alakultak közben a körülményeim, hiszen öt hétig nem volt idehaza este netem, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségem lett volna rá…

Hosszú ideje ma először tudok ebben az időpontban az internet előtt ülni…

Persze, még nyugtával a napot, néhány napnyi bizonyság még kell ahhoz, hogy végre elhiggyem: szolgáltatómnak végre sikerült megtalálnia és kicserélnie a baj vélhető okát, a negatív hőtágulás miatt nem érintkező rossz csatlakozót…

Lassan el merem hinni…

——–

De térjünk vissza a lényeghez.

Elindult az Élő Magyar Líra Csarnoka.

Sorakoznak a kortárs versek a Magyar Parnasszus különböző szintjein. Naponta mind több.

Érdekes élmény egyben elolvasni őket. Azt hiszem, semmiféle antológiában nem vallanának szégyent a bekerült művek. Így együtt nagyon magasan verik az utóbbi években megjelent magyar amatőr versgyűjtemények bármelyikét. Egyetlen egy sincs az utóbbiak közül, amelyik összességében képes volna megközelíteni ezt a színvonalat.

——–

Igen, ezért dolgozunk. Minél több vers kerül fel, annál mélyebben ébredünk rá erre.

Ezekkel a versekkel ország-világ elé akarunk kiállni; bemutatókat, szimpóziumokat akarunk szervezni, antológiákat és személyes versesköteteket megjelentetni. Népszerűsíteni akarjuk őket minden létező eszközzel; igen, itt vannak, ez az élő magyar líra.

——-

Nagyon büszke vagyok a szerkesztőség minden egyes dolgozó és jelen lévő tagjára.

Remek csapat vagytok. Őszintén remélem, sok szép közös élmény vár ránk. Jó olvasni értékeléseiteket, tapintatos megjegyzéseiteket, még a vitáitokat is. Nagyon jó tudni, hogy Egyikőtök sem hajlandó az önfeladás minimumára sem, és azt is jó látni, hogy minden pillanatban törekszetek az értelmes konszenzusra.

Itt vagyunk, együtt vagyunk – a magyar líráért.

—–

Már visszhangzik az internet néhány elutasított szerző jajszavától – a szigorunkra panaszkodnak.

Hadd tegyék.

Több levelet is kaptam; egy-egy szerzőt vagy verset akartak protezsálni.

Elutasítottam őket.

Nem urambátyám-kapcsolatokkal megközelíthető korrupt intézmény vagyunk és nem is irodalmi gittegylet. Itt nincs érdem, nincs előjog, nincs pénz és nincs semmiféle kiváltság.

Semmi más nem számít, csak a minőség.

——-

Nem az a célunk, hogy roppant méretű versgyűjteményt hozzunk létre, ezt megteszik helyettünk más amatőr költészeti honlapok. Tiszteljük őket a kezdeményezésükért, elismerjük a munkájukat, hiszen számos valóban tehetséges költő indulásához járultak hozzá. Mi azonban más célt követünk.

A valódi értéket keressük.

———-

Ha valaki azért nem mer hozzánk jönni, mert megijed az elvárásainktól, sajnáljuk, de – lelke rajta. Lehet a könnyebb utat keresni, csak az nem vezet sehova.

Gyáva népnek nincs hazája.

——

A szerkesztőink ragaszkodnak a Magyar Helyesírás Szabályai előírta helyesíráshoz és a tisztességes központozáshoz.

Egyetértek. Az általam leírt feltételek között is szerepel.

Az írásban való megjelenés a kommunikáció egyik tradicionális formája. Olvasóinkat tiszteljük meg azzal, hogy számukra minél fogyaszthatóbb formátumban tesszük közzé az írásainkat.

Manapság terjed a helyesírási tudatlanság, gyerekeinknél minden eszközzel igyekszünk megfékezni. Groteszk és elfogadhatatlan, ha éppen a nyelv művészei, költők és írók nem érzik magukra nézve kötelezőnek.

Elhiszem, hogy a magyar helyesírás – nehéz. Írtam is már erről.

Akadt már költő, aki fellázadt a magyar helyesírás ellen. Olyan is, aki éppenséggel kiáltványt küldött az illetékes akadémiai bizottságnak.

——–

Az első magyar helyesírási szabályzatot éppen nagy költőnk, Vörösmarty Mihály készítette el, és adta ki 1831-ben. Pontosan tudta, nagy szükség van rá, hogy gondolatainkat az egész magyar nyelvterületen egységes formátumban tudjuk kifejezni. A megosztottságnak véget kellett vetni, és a helyesírási megosztottságnak nálunk igazán nagy múltja volt – még felekezeti alapon is.

Talán nehéz.

Talán bonyolult.

De: amíg érvényben van, betartani kötelező.

———

A központozással még cifrább a helyzet. Aligha szükséges felsorolnom azon elveket, amelyek jegyében egyes lírai irányzatok mellőzik a központozást.

Egyiket sem tartom meggyőzőnek.

Ha valóban kommunikálni akarunk a Közönséggel, ragaszkodnunk kell a korrekt központozáshoz.

Ahogy a helyesíráshoz is

Legfőképpen pedig a minőséghez.

Hozzászólások

Öröm volt olvasni.

Az egyik legszebb dolog amiben valaha is részt vettem.

 

És...milyen kár, hogy nem gondolkoztál még egy kicsit. Csak mondjuk két gondolatjelnyit.


Kedves Laci, öröm olvasni a soraid. Reméljük, hogy tavasszal ezekből a remek versekből sikerül megjelentetnünk egy nívós kötetet!

lnpeters képe

Valami szépet kezdtünk el, és jó úton járunk. Talán ennek tudata a legnagyobb jutalom. Jó Veletek itt lenni.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Szívemet melengetik soraid.

Köszönöm, hogy itt lehetek.

lnpeters képe

Én is köszönöm, hogy itt vagy, Gota, és Mindenki másnak is!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Említetted, Laci, hogy születtek már vélemények a neten az oldalról, jellemzőiről. Szívesen látnék itt valamiféle válogatást belőlük: akár igazuk van, akár nincs, iránymutató lehet a továbbiakra.

Milyen magasan a trón!- és milyen esetlen vagyok.

Áhítattal nézem, majd körbesétálok a hegy alatt .

Vajon van-e út, egy kis rejtett ösvény, ahol elindulhatok?

Üresen áll, csalogat, miként vacsorához szólít jó anyám,

szégyenlősen kéretem magam, aztán nekilódulok.

Talán a lábam is fájni fog, de mindig akad üres zúg,

ahol meghúzódhatok. Ha helyem meglelem,

tudni fogom,- otthon vagyok.

Ki a trónra felér, lába elé borulok!

 A véleményem :) Nagyon jó itt, tanulás, ösztönzés, kihívás és ami a legfontosabb ,tudom hol vagyok:)

Mysty Kata képe

     Könnyezve olvastalak és Istennek hálát adtam!

       Még mindig nem tudom: valóság-e vagy álom...

       Hogy itt és most Veletek  magamra találok..

 

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Laci!

Jó, hogy olvastam, most is egyet gondolunk, így kell szigorúan, igazságosan megközelíteni, remek gondolatok.

Erzsike