Mondjátok meg

Mondjátok meg énnekem, mit tegyek,
hogy ne halljam soha többé már
a haldokló Föld gyötrő sikolyát? 
 
Mondjátok, hogy szabadítsam ki
az éjszaka kormos ráncaiban 
sínylődő, még érző szíveket? 
 
És hogy szakítsam szét gyenge kézzel
a sötétség feszes hálóját,
amelyben a világunk vergődik?

Hozzászólások

Mysty Kata képe

Gratulálunk  című versed Parnasszusra kerüléséhez!A szerkesztőségünk nevében Kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Kata!

Köszönöm szépen.

Erzsike

Haász Irén képe

Szeretettel olvastam versed, kedves Erzsike. Az embert sokszor feszíti a tennivágyás, ha a jövő félelmeire gondol, és nemigen tehet ellene semmit...

Csilla képe

Én úgy gondolom, hogy mindig és mindenkinek van/lenne mit tennie. Örülök, hogy ismét olvashattam versedet, kérdéseidet. :)