Fáradt szemünknek
Beküldte kobzos - 2015, november 24 - 14:26
Fáradt szemünknek néha kell a sötétség,
és kell, hogy daloljon lelkünkben a csend,
és hit kell menedékül, különben kétség
égetne a félsztől el, hogy célja nélkül
ér véget minden küzdelem idelent,
és kell csodás szépség, szép csoda reményül,
kell, hogy szeretőként öleljen az éjfél,
míg az éj imája, az álom teremt
hívebb rendet végül a sok bölcsességnél.
Hozzászólások
hzsike
2015, november 24 - 14:27
Permalink
Kedves
Kedves Tibor!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!
Zsike :)
Csilla
2015, november 27 - 19:39
Permalink
Nagyon szép és igaz; az a
Nagyon szép és igaz; az a menedék egyben a legnagyobb erő, a hűségé és a bizonyosságé. Szeretettel gratulálok, kedves Kobzos!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/