Erdővidék

 
Tárt ölekkel váró bölcsőm,
honnan soha el nem jöttem,
s hová mindig hazatérek
ujjongva vagy bú-szövötten,
hol az erdők égig futnak,
s fenyves lankán, tölgyes alatt,
szelíd völgyek hűs rejtekén
győngyforrásból élet fakad.
Táltosok s tündérek hona
magyar föld e kies tája,
itt csodákat csengnek mesék
s szállnak regék szájról-szájra,
szárnyas lovak patája szór
csillagösvényt bársony éjben,
küzdelemről s helytállásról
itt zeng a dal a legszebben.
Évszázados vártemplomok
harangja ring, ide hallszik,
sorsuk kő-sors: őrző bástyák
hajnalpírtól éjsötétig.
 
Örömmezőm anyaföldje
apáinkat őrző röggel,
hűvös alkony takaróján
a túlpartra te ringass el.
 
 
Zelenka Brigitta
Bielefeld, 2015. Június 19.

Hozzászólások

hzsike képe

Kedves Brigitta!

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez.

Zsike :)

Csilla képe

Nagyon szépen írtál a szülőföld(ünk)ről, hogy is lehetne másképp?:-) Gratulálok, örömmel olvastam ismét.

zelgitta képe

Én köszönöm nektek, hogy befogadtatok :)

Csilla neked külön :)

       

Bieber Mária képe

Kedves Brigitta! Versed nagyon szép, tetszik nekem, ahogy szülőföldedről írsz: ősi a táj, és a nyelvhasználatod is kissé régies, patinás szavakat használsz egy örökszép vidék "lefestéséhez". Gratulálok szeretettel.

 

Bieber Mária

(Hespera)