Nincs egyebem
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2017, június 9 - 07:51
Nyúlnak az árnyak, a lelkek sóhaja hallik,
angyali hangok ringnak az ég peremén.
Orgonaillat kúszik az ablakomon,
hűlt szerelemnek a kínja belengi szobám.
Fekszem az ágyban, senki se lakja a szívem,
látom a múltat, vágy-teli arcod sejlik.
Éjjeli pillék lágy neszezését hallom,
s nincs egyebem csak az éjszaka málló csendje.
Hozzászólások
hzsike
2017, június 9 - 07:56
Permalink
Kedves Erzsike!
Kedves Erzsike!
Szerkesztőségünk nevében nagy szeretettel gratulálok gyönyörű versed Parnasszusra kerüléséhez.
Zsike :)
Nagygyörgy Erzsébet
2017, június 9 - 11:11
Permalink
Kedves Zsike!
Kedves Zsike!
Csodás érzés, boldog vagyok, köszönöm szépen.
Erzsike
Judit
2017, június 13 - 09:05
Permalink
Kedves Erzsike,ez a vers is
Kedves Erzsike,
ez a vers is méltó lenne hónap versének. Gratulálok hozzá! Csodálatos. :-)
Nagygyörgy Erzsébet
2017, június 13 - 10:00
Permalink
Kedves Judit!
Kedves Judit!
Nagyon örülök, ha így gondolod, köszönöm szépen.
Ölellek: Erzsike