Naiv bohócok
(Erdélyben)
Dagasztóteknőben szép álmok ringattak,
csonttá száradt kovász volt ott a ciráda,
egyszerű gyermekként úgy éltem, mint gazdag
kertészetnek gonddal istápolt virága.
Kinőtt, kapott ruha, kenyérjegy, meg sorszám
mellett luxus volt a szülői szeretet,
malacot neveltünk moslékon meg korpán,
mert apám a gyárban keveset keresett.
Gyomláltuk a sorsot, bús robotba jártunk,
hogy meglegyen mindig a betévő falat,
nem törődött velünk zsivány, gőgös pártunk,
türelemmel vártunk a rőt csillag alatt.
Szikra fénye gyulladt egyszer a jégcsapon,
feléledt a remény, itt még lehet bármi,
eufóriánkban hittük, de még vakon,
hogy a globalizmus nem fog felzabálni.
Rövid időn belül megváltozott minden,
ami fekete volt, úgy tűnt, hófehér lett,
más aréna dukál, vadkeleti szinten,
de az új cirkuszhoz nem olcsó a bérlet.
Olyan lassan készült, mint a Luca széke,
világszámhoz nyomták a színes plakátot,
silány ripacskodás lett mégis a vége,
ilyet a publikum még aligha látott.
Negyedszázad telt el, jó türelmünk fogytán,
kong a cirkuszcsarnok, lom lesz már a lóca,
amíg szépen, lassan kihullik a rostán
a hazai porond sok, naiv bohóca.
Hozzászólások
lnpeters
2017, december 10 - 15:13
Permalink
Csak hulljanak mihamarabb!
Csak hulljanak mihamarabb! Kiváló, műfajteremtő vers!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hubart
2017, december 10 - 16:29
Permalink
Köszönöm szépen, Lacikám!
Köszönöm szépen, Lacikám!
Csilla
2017, december 10 - 16:00
Permalink
Kinek a kezében van a szűrő?:
Kinek a kezében van a szűrő?:) Nagyszerű vers, szeretettel gratulálok!
https://rukkola.hu/termek/versek-egi-pasztorok/
hubart
2017, december 10 - 16:33
Permalink
Jó kérdés! A miénkben, de a
Jó kérdés! A miénkben, de a félre- és megvezetés, no meg a fásultság lefegyverzi a legjobb szándékot is.
Köszönöm szépen, kedves Csilla!
Haász Irén
2017, december 10 - 16:37
Permalink
Jó vers, több okból is
Jó vers, több okból is.Tetszett.
hubart
2017, december 10 - 22:06
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Irénke!