Nincs alku

A sok levél a fák alatt alél,
a fagykirály naponta rajta rág.
Goromba szerzet ő, a gyomra tág,
unatkozik, s e passziónak él. 


Ma még kivár a jó, a zsenge ág, 
de hogyha majd türelme véget ér, 
pezsegve lázad akkor itt a vér, 
s hatalma szírtkemény jegekbe vág. 

Szerelmek illatán, a flaszteren 
ha lángra gyúl a szende napsugár, 
eliszkol úgy a bú, a rossz kufár. 

Ezernyi fess levél, virág terem, 
a télnek vége, nincs is alku már, 
e láz tesz új csodát veled, velem.

Hozzászólások

Haász Irén képe

Remek szonett!

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Irénke! 

 

Csilla képe

Nemsokára itt a pezsgés, és még a fagykirállyal alig találkoztam. Szerintem csak az apródjait küldte ki közénk.:-) Pedig én szeretem a dermesztő hideget, hóval, ragyogással, varázsa van.:) Csatlakozom Irénkéhez, remek szonett.

 

hubart képe

A havat és a rgyogást én is, a dermedést már kevésbé! :)  Köszönöm kedves szavaidat, Csilla!  :) 

lnpeters képe

Legyen igazad!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

A farkas nem ette meg a telet, de azért egyszer majd eljön a tavasz is! :)