Szerelmet sző az éj

 
Szaténfényű álmom suhan ma odafent,
alatta elmereng oly zizzenőn a csend.
Fehérlő ködlepel gomolylik most alant,
a szél zenél a fák között, akár a lant.
 
Zsibong az őszi táj, madárkahang remeg, 
szerelmet sző az éj, s a csillogó neszek.
Lelkem feléd terel, sajgó vágyam gyötör,
s szemedben látom én, ringat még új gyönyör.
 
 

Hozzászólások

Csilla képe

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok nagyszerű versedhez és a Parnasszuson elfoglalt méltó helyéhez! :)

 

 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Köszönöm szépen, nagy örömömre szolgál. 

Erzsike

hubart képe

Szép versedhez szeretettel gratulálok!

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Köszönöm szépen.

Erzsike

Ezek szerint kell lennie csúnya "gyönyörnek is? Érdekes lehet!

 

Kui János

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kui János

Z.Konkoly Juci képe

Nagyon szép versedhez, szeretettel gratulálok Zsike!

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Juci!

 

Ölellek, köszönöm, ha tetszett, örülök neked.  :)

Erzsike  

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves János!

Nem fejtegetem bővebben, de női szemmel nézve láttam én már elbaltázott gyönyört is, sőt rosszat is, vagy nulla értékűt...