Az egekig felemel

Én nem bírok el a szerelemmel,
agyonnyomja törékeny lelkemet.
Van úgy, hogy az egekig felemel,
vagy elevenen, végleg eltemet.

Határaim feszegetve élek,
szívemben vannak még rejtett zugok.
A testem nyomja tonnányi vétek,
de már javulok, épp hozzád futok.

 

Hozzászólások

Haász Irén képe

Örömömre írtad, Erzsikém!

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Irénke!

Köszönöm, hogy olvastad.

Erzsike

lnpeters képe

Elbírsz vele, drága Erzsikém! Versedet olvasva úgy tűnik, a java még hátravan...

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Laci!

Köszönöm, hogy olvastad.

Remélem lesz még kedvem az élethez.

Erzsike

lnpeters képe

Legyen! Van miért!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Köszönöm, úgy legyen... :)

Erzsike