A körforgásban

 
Miért születtem, miért halok?
Jöttem, láttam, s majd mindent hagyok
magam mögött...
Lét-forgatag, de el nem veszek,
csak elveszek vagy hozzáteszek,
leírt körök.
 
Bejárt szintek, megcsodált torony.
Megtartom, vagy csak kapaszkodom?
A föld dübörög?
Az érlelt gyümölcs néha férges.
A gyökerek közt tekervényes
átok zörög?
 
Toxikus légtér, nap megéget!
A honnan söpört törmeléket
nyelem, köpök.
Ültetek fákat, lesz majd erdőm,
túllátsz majd róluk a füstfelhőn,
ha nem törött.
 
Mesélnék róla, csupa jóság...
de emészti valami kórság.
Kér, nyöszörög.
Méreg mossa az árnyoldalát,
s félek, föléli saját magát,
nem lesz örök...
 
Lét-forgatag, de el nem veszek,
csak elveszek vagy hozzáteszek...
meg nem szökök.
Miért születtem, miért halok?
Jöttem, láttam, s majd mindent hagyok
magam mögött... 
 
 
 
2016
 

Hozzászólások

Csilla képe

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!

 

lnpeters képe

Szép filozofikus tartalmú vers.

Pete László Miklós (L. N. Peters)