Végelszámolás

Új értelmet hozott a nap,
Nem nyugodott, sütött aznap.

Az őszi éj rideg vánkos,
Oly hideg lett, nagyon fázom.
Mily foszló a régi álom,
De jössz te, erre várok.
A szíved nem hímez-hámoz,
- Sok éve már, negyven három!?
Ártatlan , volt gyermekkorom..
Nekem te ezt visszahozod...

Fut az idő, én meg'állok,
emlékére mért is vágyok.
Gyermekire! Még nincs távol,
Hozd közelebb, eljössz, - várom!
- Kezed szorít, - nem vitázom.
Visszaréved két szempár most...

A látásunk milyen párás !
De rég is volt - "Isten áldás'"?
Szerelmetes , drága barát!
- Elfogadlak, mint ráadást.
Ha ráadás, - mily kárpótlás!
A viszonzás egy kézfogás.
Az életünk szép alkonyán
vallom : ez végelszámolás...

Új értelmet kap a holnap,
Keresi a nap a holdat?