Holdezüst gyöngyöz
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2020, március 30 - 15:17
Most hamvas holdezüst gyöngyöz le arcomon,
lelkembe csordogál, patakká duzzad itt.
A múltnak parttalan partján bolyongok most,
fölöttem sorsokat himbáló csillagok,
s törékeny égi fény ölel, mint jó anyám.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
 Erzsike1.jpg | 57.17 KB |
Hozzászólások
gosivali
2020, március 30 - 15:47
Permalink
Megérintő a képi világod.
Megérintő a képi világod. Tömören is sokatmondó. Szép. Minden jót!
Nagygyörgy Erzsébet
2020, március 30 - 20:03
Permalink
Kedves Valika!
Kedves Valika!
Köszönöm, ha tetszett.
Erzsike
hubart
2020, március 31 - 10:53
Permalink
A hangulat valahogy így
A hangulat valahogy így csordogál emlékezéssé, kedves Erzsike. :) Gratulálok szép versedhez!
Nagygyörgy Erzsébet
2020, március 31 - 18:06
Permalink
Kedves Feri!
Kedves Feri!
Köszönöm szépen, hogy olvastad.
Erzsike
Csilla
2020, március 31 - 13:29
Permalink
Az utolsó két sor nagyon szép
Az utolsó két sor nagyon szép!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Nagygyörgy Erzsébet
2020, március 31 - 18:06
Permalink
Kedves Csilla!
Kedves Csilla!
Örülök, ha megérintett a vers.
Erzsike
Kankalin
2020, április 4 - 08:26
Permalink
Kedves Erzsike!
Kedves Erzsike!
Így válnak az emlékek holdezüstté. Szép. :)
Szeretettel: Kankalin
Nagygyörgy Erzsébet
2020, április 4 - 21:00
Permalink
Kedves Kankalin!
Kedves Kankalin!
Örülök, ha így érzed, köszönöm.
Erzsike