Nem akarok mást

Nem akarok mást,
csak
friss levegőt,
ne feszítse mellkasom sóhaj,
könnyű szívvel indulni a hegyre,
felhőtlenül nézni messzeséget;
találgatni, mit susognak fenn a fák,
tündértáncot járni levélzizegésre,
beszívni az erdő avarillatát,
leheveredni tarka rét gyepére,
fűszállal csiklandozni ajkad,
míg vadvirágot tűzöl kócos hajamba,
nem akarok mást;
talán még hatalmas záport,
mely a világ szennyét patyolatra mossa,
és tisztítja lelkem,
hogy hozzád tisztuljak,
merészen
eldobni gondokat, ruhát,
nem számolni többé perceket,
és szivárványhíd íve alatt,
esőben bőrig ázni veled,
majd együtt várni titokteli estét,
felhevülni tested melegén,
szédült ritmusba olvadni,
átlényegülni,
ölelésben érjen minden hajnal.

Nem akarok mást.

Hozzászólások

lnpeters képe

Szép!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Kankalin képe

Kedves Laci!

Köszönöm szépen! :)

Szeretettel: Kankalin

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Kanakalin!

Bizony, szép vers.

Erzsike

Kankalin képe

Kedves Erzsike!

Neked is köszönöm szépen! :)

Szeretettel: Kankalin

Haász Irén képe

Szokatlan Tőled ez a forma, de biztos, hogy a szókészlet, a hangulat  rímek nélkül is átjön.

Kankalin képe

Kedves Irénke!

Számomra is szokatlan. Nem gondoltam, hogy valaha szabad verset fogok írni, de kedvet kaptam itt, a szerkesztői feladatok gyakorlása közben. :)
Ez a második ilyen versem. Tervezek még ebben a formában írni, mert rákaptam az ízére.
Köszönöm, hogy beengedted. :)

Szeretettel: Kankalin

hzsike képe

Csodás, érzelemteli vers. Jó ilyet olvasni. :)

Kankalin képe

Kedves Zsike!

Köszönöm szépen! :)

Szeretettel: Kankalin