Atlantisz utolsó nyara
Beküldte lnpeters - 2020, június 20 - 23:33
Atlantisz utolsó nyara...
Még nem létezett Szahara,
Alacsonyabb volt a tenger,
Elbizakodott az ember,
Profanizált démonsereg
Kapott hűlt oltáron helyet.
Atlantisz utolsó nyara...
Megérthetjük-e valaha...
Ugyanolyan démonságok
Rágják ma is a világot,
Ma is. Sötét füst gomolyog,
És a hibák ugyanazok.
Atlantisz utolsó nyara...
Szólt a profán szirén dala...
Önfelszámoló dallamok
Kakofón hangja csattogott...
Abszurd, profán őrültségek
Képében jött a Kísértet...
Atlantisz utolsó nyara;
Vénséges idő-mandala...
Továbbra is körbe-körbe,
Vagy egyszer mégis
Előre?
Örökké a pofán méreg,
Vagy mégis Szent lesz az Élet?
Örökké?
Valaha?
Soha?
Atlantisz utolsó nyara...
Hozzászólások
Saint
2020, június 23 - 18:08
Permalink
Minden mulandó,a körforgás
Minden mulandó,a körforgás örök. Nem érti meg az ember,hogy csak bizonyos szintig ér fel,amíg nem érti mitől ember.
Saint
lnpeters
2020, június 24 - 17:14
Permalink
Épp az ma a legfontosabb
Épp az ma a legfontosabb kérdés, körforgás-e, vagy - spirál...
Pete László Miklós (L. N. Peters)