Hókristály

Hókristály
 
Hulló hókristályok szitálják a tájat,
ónos fénycseppjeik karolják a fákat.
Bájos ridegségük merev fehér álca,
üvegkönnyeiktől síkos fű s fa ága.
 
Lámpák árnyékában mélán tétováznak,
hűs tükörképeik fénylőn haloványak.
Ezüst ruhát kapott sarkon a vén fenyő,
tűhaját befedi, mint fehér keszkenő.
 
Számos huncut szikra orrom előtt táncol,
arcom rideg páncél, szívem mégis lángol.
Hajamra tapadnak jeges kristályszemek,
szempillámon könnycsepp, zúzmara festi meg.
 

Hozzászólások

hzsike képe

Kedves Marcsi!

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez.

Zsike :)

MMarcsi képe

Nagyon szépen köszönöm kedves Zsike. Szeretem az alapos vélemény nyílvánításokat,elemzéseket,melyeket Tőletek kapok.Lehet belőle tanulni.üdvözlettel:Marcsi

hzsike képe

Ennek igazán örülök, köszönjük szépen a pozitív hozzáállást. :)

Csilla képe

Szeretettel gratulálok szépen ringó Hókristályodhoz, Marcsi! Örülök, hogy itt látom! :)